Niki Lauda 1997-ben �gy jellemezte a vil�gbajnoks�g �ll�s�t, hogy adott egy ny�l (Michael Schumacher) �s egy r�ka (Jacques Villeneuve), a k�rd�s pedig az, hogy a r�k�nak a szezon v�g�ig siker�l-e utol�rnie a nyulat. Ez a le�r�s t�k�letesen illik a jelenlegi helyzetre is - azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a nyulat Fernando Alons�nak, a r�k�t pedig Kimi R�ikk�nennek h�vj�k.

H�t fordul� ut�n ugyanis nyilv�nval�v� v�lt, hogy kirobban� �v eleji form�j�nak k�sz�nhet�en a Renault-nak van a legt�bb pontja, de a McLarennek van a legnagyobb lend�lete. Az elm�lt n�gy versenyen egy�rtelm�en R�ikk�nen t�nt a leggyorsabbnak, a m�szaki (Imola) �s vezet�i (N�rburgring) hib�k k�vetkezt�ben a finn m�gis csup�n k�t futamgy�zelemmel lett gazdagabb. Miut�n az Eur�pa Nagyd�jon ahelyett, hogy k�t ponttal cs�kkentette volna, t�z ponttal n�velte a lemarad�s�t, R�ikk�nen m�r 32 pontra ker�lt Fernando Alons�t�l - s hi�ba van m�g h�tra 12 futam, ez a k�l�nbs�g ak�r behozhatatlannak is bizonyulhat.

Az er�viszonyok �trendez�d�se ugyanakkor a McLaren malm�ra hajthatja a vizet, mert ha a Renault belesz�rk�l az egyre er�sebb k�z�pmez�nybe, osztoznia kell a pontokon m�sokkal, m�g a wokingi ist�ll� f�l�nye pillanatnyilag kikezdhetetlennek t�nik. Egy biztos: az a t�ny, hogy R�ikk�nen holtversenyben �ll Jarno Trullival, �s mind�ssze k�t ponttal szerzett t�bbet, mint Nick Heidfeld, nem t�kr�zi h�ven a csapatok potenci�lis es�lyeit.

A Forma-1 az eur�pai id�ny nyit�nya ut�n sort ker�t szok�sos �szak-amerikai vak�ci�j�ra, melynek els� �llom�sa a Kanadai Nagyd�jnak otthont ad� Montreal. Maga a p�lya, egy 1959-ben �p�lt csatorna �s a Szent L�rinc-foly� k�z�tt l�tes�tett mesters�ges szigeten - az Ile Notre Dame-on - tal�lhat� Circuit Gilles Villeneuve �nmag�ban nem tartozik a legizgalmasabbak k�z�, Montreal elragad� hangulata �s a helyiek vend�gszeretete m�gis p�ratlanul n�pszer�v� teszi a versenyt.

"Montreal az egyik legsz�rakoztat�bb az F1 napt�r�ban szerepl� v�rosok k�z�l, a p�lya nagyszer� �s az emberek vend�gszeret�k - engem kicsit a sk�tokra eml�keztetnek" - mondja a bulikedvel� David Coulthard. - "A nagyd�j hete mostanra �sszeforrt a Guy Laliberte (a Cirque Du Soleil alap�t�ja �s eln�ke) �ltal rendezett verseny ut�ni partyval, ami az F1-es szezon egyik f�nypontja. Im�dom a v�rost, van egy csom� klassz �tterme, k�zt�k Jacques Villeneuve-�, a Newtown."

Imola 2

Az els� Kanadai Nagyd�jat 1967-ben rendezt�k meg, m�g Mosportban, ami n�gy �vig Mont Tremblant-nal felv�ltva adott otthont a versenyeknek (m�gnem az ut�bbi p�ly�t t�l vesz�lyesnek nyilv�n�tott�k). A francia-kanadaiak 1977-ben, Gilles Villeneuve kezdeti sikerein felbuzdulva d�nt�ttek egy �j helysz�n ki�p�t�se mellett, �gy j�tt l�tre a montreali p�lya - ahol Villeneuve '78-ban st�lszer�en meg is szerezte els� Forma-1-es gy�zelm�t. N�gy �vvel k�s�bb azt�n az adott szomor� aktualit�st a Kanadai GP-nek, hogy alig egy h�nappal Villeneuve hal�los balesete ut�n ker�lt r� sor.

A p�ly�r�l a versenyz�k k�z�tt is megoszlanak a v�lem�nyek. A williamses Mark Webber szerint p�ld�ul "�rz�sre egy utcai p�ly�hoz hasonl�t, mert sok k�r�l�tte a fal, ami a versenyz�k sz�m�ra komoly kih�v�st jelent", m�g Jenson Button azt mondja, Montreal "f�kezz-gyors�ts t�pus� p�lya, l�nyeg�ben nincs is ritmusa."

Buttonnak annyiban k�ts�gk�v�l igaza van, hogy a Circuit Gilles Villeneuve a padl�g�zos r�szek �s a lass� kanyarok v�ltakoz�s�b�l �ll, azaz nem b�velkedik gyors fordul�kban. Ilyen szempontb�l legink�bb Imol�ra hasonl�t. Ugyanakkor k�ts�gk�v�l vannak tr�kk�s r�szei is - amint arr�l a c�legyenesre vezet� kanyar melletti "Bajnokok fala" (mely a m�g� festett, kiss� morbid felirat tan�s�ga szerint is t�rt karokkal v�rja az �ldozatait: "Bienvenue au Quebec" - senki sem �ll�thatja, hogy nem figyelmeztett�k...) mes�lhetne.

"Nagy sebess�gn�l jelent�s tapad�sra van sz�ks�g, a be�ll�t�sok viszont csek�ly leszor�t�-er�t adnak. Ez azt eredm�nyezi, hogy az aut� a val�s�gosn�l k�nnyebbnek t�nik, az ember vezet�s k�zben mindig a hat�ron �rzi mag�t" - mondja Juan-Pablo Montoya. - "A szalagkorl�t k�zel van, a temp� viszont jelent�s, �gy itt is �ppolyan prec�znek kell lenni, mint Monac�ban."

Lass�ts!

A montreali p�lya els�sorban m�gis arr�l h�res, hogy az �sszes t�bbin�l kem�nyebben veszi ig�nybe a f�keket. A csapatok emiatt k�l�nleges anyag� �s vastags�g� f�kt�rcs�kat, valamint a szok�sosn�l nagyobb �tm�r�j� h�t�csatorn�t haszn�lnak - ez azonban kock�zatos lehet, amint azt a Williams �s a Toyota tavalyi diszkvalifik�ci�ja is mutatja.

Aerodinamikai szempontb�l a Circuit Gilles Villeneuve k�zepes leszor�t� er�t ig�nyel - nem t�l nagyot, nehogy a cs�cssebess�g csorb�t szenvedjen, de nem is t�l kicsit, hogy biztos�tva legyen a kell� f�khat�s �s kigyors�t�si tapad�s. A csapatok t�bbs�ge ez�rt teljesen egyedi aero-csomaggal k�sz�lt a Kanadai Nagyd�jra.

A hossz� egyenesekben persze sz�ks�g van a megfelel� motorteljes�tm�nyre is. A BMW-n�l azt mondj�k, tavaly Monza �s Indianapolis ut�n itt m�rt�k a harmadik legnagyobb sebess�get (343.2 km/�r�t). A h�ts� egyenes hossza 955 m�ter, arr�l viszont �rdekes m�don dr�maian elt�r� adatok vannak, hogy a versenyz�k a k�r mekkora h�nyad�t teljes�tik padl�g�zzal. A BMW 55, a Mercedes 65 sz�zal�kot vall be, b�r a val�di �rt�k v�lhet�en 58 sz�zal�k k�r�l van.

"A hossz� egyenesek sz�ls�s�gesen nagy megterhel�snek vetik al� a BMW P84/5-�s motor teljes�tm�ny�t �s megb�zhat�s�g�t" - mondja a bajor aut�gy�r F1-es programj�t ir�ny�t� Mario Theissen.

A lemorzsol�d�s ez�rt �ltal�ban jelent�s m�rt�k�, a levelek azonban �pp�gy hullanak a f�kr�l, mint az aut�k a versenyb�l - a h�t�rendszert elt�m�tve alkalmasint t�lmeleged�st id�zve el� a motorokn�l.

Montrealban a k�r�nk�nti fogyaszt�s valamelyest kisebb az �tlagosn�l, mintegy 2.6 kg, m�g a 10 kg plusz �zemanyag felv�tel�vel j�r� id�vesztes�g 0.310 m�sodperc.

�j aszfalt, �j ismeretlen

A kanadai p�ly�t tavaly �ta teljesen �jraaszfaltozt�k, ami �jabb ismeretlent csemp�szett a gumik egyenlet�be. "A m�rn�keink megvizsg�lt�k a p�ly�t, �s a tapasztalataik alapj�n az aszfalt nem lett k�l�n�sebben �rdes. Ugyanakkor teljesen �j, m�g semmilyen versenyaut�val nem haszn�lt�k" - mondja Pierre Dupasquier, a Michelin sportigazgat�ja. A Bridgestone-n�l �gy v�lik, a tapad�si viszonyok az �j burkolat ellen�re sem v�ltoztak jelent�sen.

Ami azt jelenten�, hogy gyors kanyarok hi�ny�ban a gumikop�s nem k�l�n�sebben nagy, vagyis lehet�s�g van l�gyabb kever�kek haszn�lat�ra is. A probl�m�t sokkal ink�bb a h��ll�s�g jelenti.

"A hossz� egyenesek �s a kev�s kanyar miatt a montreali p�lya h��ll�s�g tekintet�ben mindig neh�z" - er�s�ti meg Hisao Suganuma, a Bridgestone technikai igazgat�ja. - "A kerekek tart�san p�r�gnek nagy sebess�ggel, ez�rt felmelegszenek. Azt�n intenz�v f�kez�s k�vetkezik, ami szint�n n�veli a h�m�rs�klet�ket. M�sr�szt - mivel a kanyarok nem gyorsak - a gumikop�s csek�ly, emellett az aszfalt is sima, teh�t a sk�la l�gyabbik fel�r�l v�laszthatunk kever�keket."

Az er�s kigyors�t�sok els�sorban a h�ts� kerekeket terhelik, �gy a kip�rg�sg�tl� helyes hangol�sa l�tfontoss�g� a t�lzott kop�s elker�l�se �rdek�ben. Mivel a p�lya aszfaltj�t ritk�n haszn�lj�k versenyz�sre, r�ad�sul m�g fel sincs gumizva, a h�tv�ge folyam�n v�rhat�an jelent�sen javulnak majd a k�rid�k.

Az ut�bbi versenyeken egyre t�bb probl�ma volt a gumik strapab�r�s�g�val, �gy �rdekes lesz l�tni, hogy a sz�ll�t�k tesznek-e ellenl�p�seket, �s ha igen, milyet. Ha a Michelin �vatoss�gb�l er�sebb konstrukci�kat �s kever�keket alkalmaz, egyetlen k�rben cs�kkenhet a Bridgestone-nal szembeni el�nye.

A r�ka �s a ny�l

Sz�val: utol�ri-e a r�ka a nyulat? Lauda nyolc �vvel ezel�tt t�vedett, amikor azt j�solta, hogy Schumacher az id�ny v�g�ig meg�rzi el�ny�t, �m az kor�ntsem volt olyan tetemes, mint most Alons��.

Az Eur�pa Nagyd�j ut�ni h�ten a t�z csapatb�l kilenc tesztel�ssel k�sz�lt a k�t �szak-amerikai versenyre (valamint a k�s�bbi Brit Nagyd�jra). 4114 km-�vel a BAR-Honda kiemelked�en szorgalmas volt, de gyorsas�g szempontj�b�l R�ikk�nen �s a McLaren ism�t verhetetlennek bizonyult. A tesztkorl�toz�st al��r� csapatok egyre nehezebb helyzet el� n�znek, mert a szezon harmad�n�l n�melyik�k (a BAR, a Renault �s a Williams) m�r 18-at elhaszn�lt a rendelkez�s�re �ll� 30 tesztnap k�z�l.

A Renault er�t mer�thet bel�le, hogy az elm�lt �vekben j�l ment Montrealban. 2003-ban Fernando Alonso futotta a leggyorsabb k�rt, �s a spanyol azt mondja, a N�rburgringen ism�t nem kellett olyan "defenz�ven" vezetnie, mint Barcelon�ban �s Monac�ban. Giancarlo Fisichella pedig m�r n�gyszer �llt a kanadai dobog�n. A Renault-nak az �v h�tral�v� r�sz�ben mindenekel�tt az a feladata, hogy pontokat mentsen, �s �k is elismerik, hogy - b�r a gy�zelemre t�rekszenek - szem el�tt kell tartaniuk a vil�gbajnoki szempontokat is.

A McLaren ilyen �rtelemben jobb helyzetben van, mert kevesebb a vesztenival�ja. Kimi R�ikk�nen k�t h�ttel ezel�tt r�szben mag�nak k�sz�nhette a kies�s�t, de ez nem v�ltoztat azon, hogy nagyszer� form�ban van. A McLarennek ugyanakkor az elm�lt �vekben nem fek�dt a Circuit Gilles Villeneuve (a legut�bbi 12 esztend�ben csak egyszer, 1999-ben tudtak nyerni itt - Mika H�kkinen r�v�n). Monac�ban �s a N�rburgringen viszont m�r Juan-Pablo Montoya is egyre ink�bb mag�ra tal�lt, ami a konstrukt�ri bajnoks�gban d�nt�nek bizonyulhat, mert a Renault-hoz hasonl�an egyel�re a McLaren is egyaut�snak t�n� harcot v�v. R�ikk�nen dolg�t a h�tv�g�n nehez�teni fogja, hogy kor�n kell megkezdenie az id�m�r�t.

H�t fordul� ut�n a harmadik helyen �ll� Toyota m�r csak egyetlen ponttal el�zi meg a Williamst. Montrealban Ralf Schumacher lehet a csapat legf�bb �t�k�rty�ja, aki szereti Montrealt: 2001-ben nyert itt, 2003-ban �s 2004-ben pedig � szerezte meg a pole poz�ci�t. A Toyota lend�lete az �v eleje �ta hat�rozottan megt�rt.

Egy-k�t h�nappal ezel�tt m�g kevesen mertek volna fogadni r�, hogy a Williams harcban lesz a vil�gbajnoki c�m�rt, pedig puszt�n matematikailag n�zve jelenleg �gy �ll a helyzet. K�vetkezetess�g�nek h�la Nick Heidfeld m�r h�romszor �llt a dobog�n, �s csup�n k�t pont a h�tr�nya R�ikk�nenhez k�pest, m�g Mark Webber meglepet�sre nem tudja kihaszn�lni a gyorsas�g�t. A Williams �j els�- �s h�ts� vezet�sz�rnnyal, valamint friss aerodinamikai alkatr�szekkel �rkezik Kanad�ba, �s az elm�lt hetekben igyekeztek gyakorolni a rajttechnik�t is, ami az �v eleje �ta a gyenge pontjaik k�z� tartozik.

Hihetetlen, de a Ferrari valahol a Williams �s a Red Bull k�z�tti l�g�res t�rben foglal helyet, 31 ponttal. Ugyanakkor a McLarenhez hasonl�an a Ferrari pontsz�ma sem fest h� k�pet az ist�ll� potenci�lj�r�l, mert a N�rburgring kiv�tel�vel az F2005 mindenhol a leggyorsabb aut�k k�z�tt volt - m�rmint a versenyen, mert az id�m�r� tov�bbra sem a csapat er�ss�ge. A Bridgestone a m�lt h�ten �ll�t�lag "tal�lt valamit", ez azonban a tesztp�ly�kon el�rt id�eredm�nyeken nem mutatkozott meg. Michael Schumacher a legut�bbi nyolc Kanadai Nagyd�jb�l hatot megnyert, csakhogy a statisztik�k eddig sem seg�tettek a Ferrarin. A maranell�i ist�ll� el�bb-ut�bb biztosan visszat�r a dobog� tetej�re - hogy hol �s mikor, az egyel�re rejt�ly.

A h�tv�g�re - �s k�l�n�sen vas�rnap d�lut�nra - egy�bk�nt es�t j�soltak a meteorol�gusok, de Fekete Felh� m�dj�ra m�r annyiszor elj�tszott�k az es�t�ncot, hogy nem tudjuk, bed�lj�nk-e nekik.