Indul a 2005-�s szezon - nagy�that� Mindig �gy van vele az ember: amikor v�ge a szezonnak, a k�vetkez� nyit�nya el�rhetetlen�l t�volinak t�nik - azt�n m�gis v�ratlan gyorsas�ggal p�r�gnek a napt�r lapjai; lej�r a teszttilalom, sorra bemutatj�k az �j aut�kat, megindul a szok�sos nyilatkozat-h�bor�, a fogadkoz�s, �s egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy nyakunkon az els� verseny. Az Ausztr�l Nagyd�j nem csup�n az�rt lesz ugr�s az ismeretlenbe, mert az id�nynyit�n defin�ci� szerint mindig hemzsegnek a k�rd�jelek, hanem az�rt is, mert az �j szab�lyok alaposan �sszekevert�k a k�rty�kat, �s val�j�ban senki sem tudja, mire sz�m�tson - m�g maguk a csapatok sem. A p�lya jellegzetess�geib�l ad�d�an Melbourne sohasem igaz�n m�rvad� a szezon eg�sz�re vonatkoz�an (a m�sodik fordul�, a sepangi m�r ink�bb az), �m most tov�bb �rnyalja a k�pet, hogy a h�tv�gi verseny mind a k�z�ns�g, mind a r�sztvev�k sz�m�ra csak az els� l�p�s lesz a szab�lym�dos�t�sok �ltal teremtett �j k�zeg meg�rt�se fel� vezet� �ton. Lehet, hogy valaki kap�sb�l r��rez a k�nyes pontokra, �s Ausztr�li�ban kiugr�an j�l szerepel, de k�s�bb - ahogy a megfelel� inform�ci�k birtok�ban mindenki megtanul eligazodni az �tveszt�ben - a t�bbiek megel�zik. Annyi mindenesetre biztos, hogy az �v els� verseny�n a szok�sosn�l t�bb bab�r terem a nem felt�tlen�l gyors, de ann�l megb�zhat�bb lesipusk�sok sz�m�ra. A t�li forgat�k�nyv egy�bk�nt a hagyom�nyos rutinnak megfelel�en alakult: a teszteket egy-k�t csapat (ez�ttal a Renault �s a McLaren) uralta, a Williams �s a Sauber aerodinamikai t�ren elk�vetett n�h�ny tervez�si hib�t, a Toyot�r�l kider�lt, hogy nem olyan �t�k�pes, mint rem�lt�k, stb.; csupa-csupa r�gi n�ta. Az Ausztr�l Nagyd�j ut�n m�r lesz n�mi k�p�nk a val�s er�viszonyokr�l is. Az elm�lt h�napokban sajnos nem annyira a p�ly�n zajl� esem�nyek, mint ink�bb az egyre z�rzavarosabb politikai helyzet k�t�tte le a k�zv�lem�ny figyelm�t, ami mindenk�ppen k�ros, mert ilyen d�zisban elfeledteti az emberekkel, hogy mir�l is sz�l val�j�ban a Forma-1. Mindenesetre t�ny, hogy a Ferrari fokozatosan elszigetel�d�tt a t�bbiekt�l, �s a politikai sz�th�z�s sz�ls�s�ges megnyilv�nul�sak�nt mostan�ig nem enged�lyezte Paul Stoddart sz�m�ra a tavalyi Minardik ind�t�s�t. Stoddart vis majorra - az �j szab�lyok k�s�i r�gz�t�s�re �s a Cosworth tulajdonosv�lt�s�ra - hivatkozva az idei szab�lyoknak nem megfelel� 2004-es aut�it akarta szerepeltetni az els� n�h�ny futamon, �m ehhez az �sszes csapat beleegyez�s�re sz�ks�g van, a Ferrarit ir�ny�t� Jean Todt pedig megtagadta a k�r�st. Szomor�, mert ez nem is mag�val a sporttal kapcsolatos, hanem politikai �gy; a t�len Stoddart vezette a t�bbi ist�ll� kamp�ny�t, amit a Ferrari ny�lt t�mad�sk�nt �rt�kelt, �s most cser�be nem hajland� sz�vess�get tenni neki. �gy t�nik, a szezon egy felesleges botr�nnyal kezd�dik. Jubileum Melbourne-ben Az Ausztr�l Nagyd�j 1996-ban ker�lt �t Adelaide-b�l Melbourne-be, az idei teh�t a jubileumi, tizedik verseny lesz az Albert Parkban. A fest�i k�rnyezetben - egy t� k�r�l - fekv� p�lya, amely a helyi szurkol�k �ltal keltett j� hangulatnak h�la a legn�pszer�bbek k�z� tartozik, hagyom�nyosan az id�nynyit� helysz�n��l szolg�l. J�v�re azonban ideiglenesen val�sz�n�leg m�s id�pontban fogj�k rendezni a melbourne-i futamot, hogy ne �tk�zz�n egy m�sik nemzetk�zi sportesem�nnyel. A maga 5303 m�ter�vel az Albert Park a hosszabb p�ly�k k�z�l val�, viszont sem a versenyz�k, sem a m�rn�k�k sz�m�ra nem tekinthet� k�l�n�sebben neh�znek. "Az Albert Parknak g�rd�l�keny vonalvezet�se van, n�h�ny kanyarja gyors �s lend�letes, j� ritmust lehet felvenni rajta" - mondja a McLaren szt�rja, Kimi R�ikk�nen. - "A k�t legjobb el�z�si lehet�s�g a c�legyenes v�g�n, illetve a 11-es kanyar balra tart� t�r�s�ben k�n�lkozik." A p�lya alapvet�en hosszabb-r�videbb egyenesek �s lass� kanyarok sorozat�b�l �ll, kev�s az igaz�n gyors fordul�. Az Albert Park ennek ellen�re a versenynapt�r �t�dik legnagyobb �tlagsebess�g� helysz�ne (a k�rrekordhoz tartoz� �tlag kb. 227 km/�ra). Egyik legf�bb jellegzetess�ge, hogy utcai p�lya l�v�n a nagyd�jh�tv�ge kezdet�n poros, �s a vas�rnapi versenyig fokozatosan javul a tapad�sa. A v�ltoz�kony k�r�lm�nyek eddig nagyban megnehez�tett�k az adatokat ki�rt�kel� m�rn�k�k dolg�t, de id�n - a kem�nyebb kever�k� abroncsok megjelen�s�vel - az aszfaltot lassabban fogj�k felgumizni az aut�k. A gyorsul�s a l�nyeg Melbourne-ben az aut�kat hagyom�nyosan k�zepes/nagy leszor�t� er�re hangolt�k be, �s az �rt�kek a 2005-t�l bevezetett aerodinamikai szigor�t�soknak megfelel�en most m�g ink�bb a maxim�lis fel� tol�dnak el. A felf�ggeszt�seket pedig min�l merevebbre �ll�tj�k, hogy az aut� a sik�nokban kell�en �rz�kenny� v�ljon - j�llehet, ennek nyilv�nval� korl�tai vannak. "Mivel a melbourne-i ideiglenes p�lya, az aszfalt a f�kt�vokon hepehup�s, ami er�s korl�toz� t�nyez�: t�l merev be�ll�t�s mellett a pil�ta lass�t�sn�l leblokkolhatja a kerekeket, �s ez nem csak id�vesztes�get okoz, hanem az eg�sz versenyt�v alatt rontja a gumik teljes�tm�ny�t" - magyar�zza Rod Nelson, a renault-s Fernando Alonso kasztni�rt felel�s m�rn�ke. A versenyz�k az Albert Parkban egyetlen k�r sor�n hatszor f�keznek 300 km/�ra k�r�li temp�r�l, r�ad�sul ezek az alkalmak id�ben k�zeliek egym�shoz, ez�rt a f�kek jelent�s ig�nybev�telnek vannak kit�ve. A kop�suk ugyan nem olyan jelent�s, mint pl. Kanad�ban, a h�t�s�kre azonban figyelni kell; m�r csak az�rt is, mert Ausztr�li�ban l�nyegesen melegebb lesz, mint a t�li tesztek sor�n b�rmikor. Ez term�szetesen nem csup�n a f�kek, hanem a motorok szempontj�b�l is probl�m�t jelent, �s Melbourne-ben gyakorta tan�i lehet�nk, amint a m�rn�k�k b�kebeli sufnituningot id�z� m�dszerekkel - pl. a karossz�ria-bor�t�sra v�gott ny�l�sokkal - pr�b�lj�k sebtiben jav�tani a h�t�s hat�konys�g�t. "Melbourne kem�nyen b�nik a motorokkal: mivel az egyenesek ritmus�t lass� kanyarok t�rik meg, a kigyors�t�shoz a j� nyomat�k fontosabb a cs�csteljes�tm�nyn�l" - mondja R�mi Taffin, aki Alonso motorj�val foglalkozik. Ett�l az �vt�l kezdve az er�forr�sokat az eddigi egy helyett csak k�t nagyd�jat k�vet�en lehet kicser�lni, amivel az �lettartamuk l�nyeg�ben megk�tszerez�d�tt. Emellett azonban m�shogy is kell taktik�zni vel�k: elk�pzelhet�, hogy az �letciklus�ba tartoz� k�t verseny k�z�l az egyiken kev�sb�, m�g a m�sikon jobban kihaszn�lj�k majd a motor k�pess�geit (azaz pl. Melbourne-ben nagyobb fordulatsz�mon j�ratj�k, mint a lassabb Sepangban). A versenyz�k Melbourne-ben a k�r 64%-�t teszik meg padl�g�zzal, az aut�k k�r�nk�nti fogyaszt�sa pedig kb. 3.3 kg. M�r megint a gumikon m�lhat A Michelin-Bridgestone gumih�bor� m�r az elm�lt �vekben is jelent�s szerephez jutott az er�viszonyok alakul�s�ban, id�n azonban m�g hangs�lyosabb� v�lhat, az �j szab�lyok k�z�l ugyanis a gyakorlatban a gumikra vonatkoz�k a legnagyobb horderej�ek. Mivel a versenyz�knek ugyanazzal a garnit�r�val kell r�szt venni�k a k�t id�m�r�n �s a futamon, a ker�kcser�k izgalma elveszik. Tov�bbra is lesznek ugyan boxki�ll�sok, de ezek norm�lis esetben csak a tankol�st fogj�k szolg�lni, �s a sz�muk a tavaly �tlagosnak tekinthet� h�romr�l val�sz�n�leg a kett� fel� tol�dik el. A kem�nyebb kever�kek haszn�lat�nak t�bb fontos k�vetkezm�nye van. Az egyik, hogy a gumikat nehezebb lesz felmeleg�teni az �zemi h�fokra; ez m�r a t�li tesztek sor�n is gyakran probl�m�t jelentett a versenyz�k sz�m�ra, �s Melbourne-ben - ahol annyira nincs meleg, mint pl. Sepangban - szint�n gondot okozhat, m�gpedig f�k�nt az id�m�r�n, hiszen ott eleve egyetlen m�rt k�rb�l kell gazd�lkodni. A m�sik, hogy a be�ll�t�sokn�l m�g fontosabb� v�lik a megfelel� balansz biztos�t�sa, egy kiegyens�lyozatlan aut� ugyanis pillanatok alatt elkoptatja az els� vagy h�ts� gumikat. "Ausztr�li�ban sz�m�tanunk kell az els� kerekek alulkorm�nyzotts�g okozta szemcs�sed�s�re, a csapatok ezt a be�ll�t�sok seg�ts�g�vel tudj�k ellens�lyozni" - mondja Hisao Suganuma, a Bridgestone technikai igazgat�ja. - "Rajta fogjuk tartani a szem�nket a gumik �llapot�n, k�vetj�k a k�rid�ket, az abroncsok teljes�tm�ny�t �s a versenyz�k visszajelz�seit, mert a biztons�g a legfontosabb." Patrick Dupasquier, a Michelin sportigazgat�ja hozz�tette: "Mivel a versenyz�k csak egy szett gumit haszn�lhatnak az eg�sz futamon, kem�nyebb kever�keket kellett alkalmaznunk. Ebb�l ad�d�an a p�lyaviszonyok val�sz�n�leg kev�sb� fognak megv�ltozni p�ntekr�l szombatra, mint kor�bban." A Bridgestone-Michelin er�viszonyokr�l a tesztek sor�n m�g annyira sem lehetett k�pet alkotni, mint a csapatok sorrendj�r�l. Annyi biztos, hogy a Bridgestone 16 ezer km-�vel szemben a Michelin 90 ezret tudott tesztelni az elm�lt k�t h�napban, �s a Sauber �tp�rtol�sa szint�n az � malmukra hajtja a vizet. Ugyanakkor tavaly - m�g a 2004-es szab�lyzat kor�ban - a Bridgestone-ok teljes�tm�nye volt kiegyens�lyozottabb. Mindenesetre kor�ntsem z�rhat� ki, hogy a szezon elej�n ijeszt�en nagy k�l�nbs�g lesz a k�t gumigy�rt� k�z�tt. (Kinek a jav�ra? M�g nem tudjuk.) Melbourne-ben a 10 kg plusz �zemanyagra jut� k�r�nk�nti lassul�s m�rt�ke az egyik legnagyobb a szezonban: mintegy 0.46 m�sodperc, ami a t�bb ki�ll�s fel� tolja el a csapatok taktik�j�t. K�rd�jel k�rd�jel h�t�n Az er�viszonyok egyel�re tiszt�zatlanok, csup�n egy dolog biztos: mindenki a Ferrari fej�re p�ly�zik. Att�l f�ggetlen�l, hogy a maranell�i ist�ll�t �s zsok�j�t, Michael Schumachert siker�l-e v�gre megfosztani a vil�gbajnoki c�mt�l, a 2005-�s id�ny p�ratlanul izgalmasnak �g�rkezik. Mind�ssze k�t csapat van, ahol nem v�ltozott a versenyz�p�ros (a Ferrari �s a BAR), m�s alakulatokn�l pedig olyan kombin�ci�k sz�lettek, amelyek k�l�n-k�l�n is m�lt�n beker�lhetnek a legpar�d�sabbak k�z�. Az emberek t�k�n �lve v�rj�k, hogy a McLarenn�l ki lesz a gyorsabb, Kimi R�ikk�nen vagy Juan-Pablo Montoya; Mark Webber val�ban akkora szt�r-e, mint mondj�k r�la, vagy a Williamsn�l belet�rik a bicsk�ja Nick Heidfeldbe; a Renault �dv�sk�je, Fernando Alonso legy�zi-e az �sszes eddigi csapatt�rs�t f�ldbe d�ng�l� Giancarlo Fisichell�t. A Ferrari persze egy hibrid aut�val, a 2005-�s szab�lyokhoz �talak�tott F2004M-mel kezdi az id�nyt. Ez bevallottan kock�zatos l�p�s a r�sz�kr�l, hiszen elk�pzelhet�, hogy a modernebb technik�val rendelkez� csapatok �llva hagyj�k �ket az els� n�h�ny versenyen. Ugyanakkor lehet�v� tette sz�mukra, hogy az F2005 terveit a vet�lyt�rsakn�l k�s�bb v�gleges�ts�k, �s az aut�t viszonylag kiforrott �llapotban vess�k be el�sz�r. Michael Schumacher el�l�pett a mez�ny legid�sebb versenyz�j�v�, de ez a lelkesed�s�n cseppet sem l�tszik meg, m�g Rubens Barrichello saj�t bevall�sa szerint belebetegedett az �lland� veres�gbe - ha id�n nem t�r ki a m�sodheged�si szerepb�l, akkor soha. A BAR-n�l beigazol�dni l�tszik a t�len menesztett David Richards j�slata, amely szerint a csapat id�n a tavalyin�l nehezebb szezon el� n�z. Jenson Button �tigazol�si botr�nya ugyan a jelek szerint nyom n�lk�l lecsengett, de k�rd�ses, hogy nem teremtett-e kellemetlen l�gk�rt a brit versenyz� k�r�l; a csapatn�l tulajdonosk�nt is bemutatkoz� Honda egyes d�nt�seit l�tva pedig sokan a homlokukat r�ncolt�k a paddockban. R�ad�sul kih�zt�k a BAR m�regfog�t is, hiszen a tavaly 2. helyen v�gz� alakulat id�n m�r nem ind�that h�rom aut�t a p�nteki szabadedz�seken. A BAR 007 a teszteken nem villogott, �s a Honda motor megb�zhat�s�ga tov�bbra is k�rd�jeles. A Renault R25 a t�li tesztszezon egyik szenz�ci�ja volt, a melbourne-i p�lya azonban nem felt�tlen�l illik hozz�. B�r kitartottak a 72 fokos hengersz�g mellett, az ist�ll� �j motorja �ll�t�lag megszabadult legf�bb probl�m�j�t�l, a kis cs�csteljes�tm�nyt�l. Az Alonso-Fisichella p�ros a leger�sebbek k�z� tartozik, de a Renault konszern �j vezet�se id�n �rgus szemekkel fogja figyelni a dr�ga sportprogramot. A Williamsn�l az id�nynyit�hoz k�zeledve egyre t�bb volt a nyugtalan�t� jel, �s a csapat j�form�n �sszes k�pvisel�je - a pil�t�k, a technikai szakemberek, illetve a menedzsment tagjai - kishit�en besz�lt a melbourne-i es�lyekr�l. Az FW27 farr�sze a jelek szerint instabil (j�llehet, Ausztr�li�ban �j aerodinamikai alkatr�szeket pr�b�lhatnak ki), �s a BMW motor k�pess�gei sem t�ntek olyan meggy�z�nek, mint az ut�bbi �vekben. A Webber-Heidfeld kombin�ci� tal�nyos; lehet nyer�, de s�nta is. Az �j szab�lyok Heidfeld vezet�si st�lus�hoz �llnak k�zelebb. 2005 ak�r a McLaren �ve is lehet - nem csak az�rt, mert a teszteken felt�n�en j�l teljes�tettek, hanem az�rt is, mert id�n �k profit�lhatnak a h�romaut�s szab�lyb�l, ami a BAR-nak tavaly olyan j�l bev�lt. R�ad�sul lez�rult a McLaren Group hossz� ideje tart� �tszervez�se is, ett�l a csapat strukt�r�ja k�zelebb ker�lt a mai elv�r�sokhoz. A Mercedes motor �ll�t�lag rendk�v�l megb�zhat�, �s m�r a t�len is �gy t�nt, hogy Juan-Pablo Montoya �rkez�se serkent�leg hatott Kimi R�ikk�nenre. A Sauber meg van �ldva egy tervez�si probl�m�val, �s az egyel�re nem meggy�z� Jacques Villeneuve-vel; a Toyota aut�gy�r vezet�se dobog�s helyeket k�vetel a Forma-1-es ist�ll�t�l, mik�zben a TF105 nem k�pr�ztatta el a megfigyel�ket; a Red Bull egy �lruh�ba b�jtatott Jaguar R6-tal, meg a rutinos David Coultharddal felszerelkezve v�rja az id�nynyit�t. A kis csapatoknak Melbourne-ben val�sz�n�leg j� es�ly�k lesz r�, hogy felcsipegess�k a nagyok �ltal leejtett morzs�kat.