A szab�ly az szab�ly - de milyen? Az �j el��r�sokr�l - r�szletesen Az elm�lt �vek szab�lykavalk�dj�nak f�ny�ben aligha tekinthet� meglep�nek, hogy 2005-re ism�t v�ltoznak a Forma-1 el��r�sai. J�llehet, a reformokat hivatalosan a biztons�g jav�t�s�ra ir�nyul� t�rekv�sek h�vt�k �letre, legal�bb annyira szolg�lj�k a Ferrari monop�lium�nak megd�nt�s�t is - hogy sikerrel vagy sem, hamarosan kider�l.
Az elm�lt �vek szab�lykavalk�dj�nak f�ny�ben aligha tekinthet� meglep�nek, hogy 2005-re ism�t m�dosulnak a Forma-1 el��r�sai. �gy t�nik, erre a sport�gra mind ink�bb r�illik az �si b�lcsess�g, amely szerint csak a v�ltoz�s �r�k - m�g ha lassacsk�n a Ferrari uralma is annak kezd l�tszani. J�llehet, a reformokat hivatalosan a biztons�g jav�t�s�ra ir�nyul� (illetve - kisebb r�szben - k�lts�gcs�kkent�si) t�rekv�sek h�vt�k �letre, sokan rem�lik, hogy legal�bb annyira szolg�lj�k majd a Ferrari-Michael Schumacher tengely 2000 �ta t�retlen monop�lium�nak megd�nt�s�t is. Hogy sikerrel, vagy sem? "Fogalmazzunk �gy, hogy az elm�lt n�h�ny �vben minden szab�lym�dos�t�snak volt n�mi Ferrari-ellenes sz�nezete" - mondta a k�rd�sben er�sen �rintett Schumacher. - "De nem hiszem, hogy a v�ltoztat�sok b�rkit is meg tudnak akad�lyozni a gy�zelemben. A jobbak �ltal�ban gyorsabban �s z�kken�mentesebben alkalmazkodnak. Csak a kih�v�s v�ltozik. Engem nem igaz�n �rdekelnek a m�dos�t�sok, mert mindenki sz�m�ra egyform�k. Az ember a megadott keretek k�z�tt dolgozik, azokb�l pr�b�lja meg kihozni a legt�bbet." Sz�val: megt�rik-e id�n Schumacher �s a Ferrari sokat vitatott uralma? El�fordulhat - �m ha �gy t�rt�nik, azt nem felt�tlen�l �rhatjuk az �j szab�lyok rov�s�ra. Sokan mindenesetre m�r azzal is el�gedettek lenn�nek, ha ki�lez�dne a k�zdelem, �s t�bb lenne az el�z�s. Leveg�t! Az FIA az elm�lt �vekben folyamatosan igyekezett visszafogni az aut�k kanyarv�teli sebess�g�t. K�nny� cinikusan r�v�gni, hogy nem j�rtak sikerrel, hiszen a k�rid�k szinte �vr�l �vre tov�bb javultak, de val�sz�n�leg siker�lt �sszer� mederben tartaniuk a fejl�d�st - k�pzelj�k csak el, mi lenne, ha m�g mindig az 1997-es, slick gumis/sz�les nyomt�v� szab�lyok voln�nak �rv�nyben! Az aerodinamikai v�ltoztat�sokkal eddig az volt a legs�lyosabb probl�ma, hogy cs�kkentett�k ugyan a leszor�t� er�t, viszont ezzel p�rhuzamosan a l�gellen�ll�st is - vagyis a m�rn�k�k az egyenesben el�rt v�gsebess�g rov�s�ra sim�n vissza tudt�k nyerni a kanyarban elvesztett km/�r�kat (nagyr�szt ennek k�sz�nhet� a k�rid�k t�retlen javul�sa). Az FIA-nak azonban ez�ttal siker�lt olyan csap�st k�vetnie, amihez sokkal nehezebb megtal�lni a ker�l� utat: cs�kkentette a diff�zor bizonyos m�reteit. A 2005-�s aerodinamikai m�dos�t�sok k�z�l messze ez a legjelent�sebb, ugyanis egy modern Forma-1-es aut� leszor�t� ereje kb. egyharmad r�szben a diff�zorb�l sz�rmazik, amely l�nyeg�ben an�lk�l fejti ki j�t�kony hat�s�t, hogy lenne l�gellen�ll�sa. A vezet�sz�rnyakra ir�nyul� v�ltoztat�sok sokkal l�tv�nyosabbak ugyan, de val�j�ban kisebb horderej�ek. A h�ts� sz�rny v�zszintes terel�lapjait el�r�bb hozt�k, mik�zben a f�gg�leges z�r�lemezek h�ts� v�ge a hely�n maradt - ett�l azt�n a 2005-�s aut�k els� pillant�sra kiss� szokatlannak t�nnek. Az�ltal, hogy k�zelebb ker�ltek a h�ts� kerekek zavaros l�g�ramlataihoz, a lapok sokat vesz�tettek a hat�konys�gukb�l (ezzel p�rhuzamosan a padl�lemez kerekek melletti r�sz�ben is bev�g�st tettek k�telez�v�, ami miatt �sszekeveredik az alulr�l �rkez� kis-, illetve a fel�lr�l �rkez� nagynyom�s� leveg�). Az els� vezet�sz�rny k�t v�g�t 50 mm-rel megemelt�k, hogy ronts�k a sz�v�hat�st, valamint megbolygass�k a l�g�raml�st a kasztni felett. Mivel azonban a k�z�ps� 50 cm-es r�szen a sz�rny magass�ga nem v�ltozott, furcsa, �bl�s konstrukci�k j�ttek l�tre (l�sd BAR vagy Williams). Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban? Az FIA el�zetes sz�m�t�sai szerint a leszor�t� er�nek mintegy 25-30%-kal cs�kkennie kellett volna, de a t�li tesztek alapj�n a csapatok sokkal ink�bb 10-15%-os �rt�kre sz�m�tanak. Az aerodinamika szerep�nek h�tt�rbe szor�t�sa nem csup�n a vesz�lyesen nagynak tartott kanyarv�teli temp�t zabol�zhatja meg, hanem kedvez�bb k�zeget teremthet az el�z�sekhez is - mivel azonban az �j szab�lyok a gumik tapad�s�t is rontott�k, e hat�smechanizmus m�k�d�se k�rd�ses (r�ad�sul egyes sz�m�t�sok szerint csak a jelenlegi leszor�t� er� 90%-os cs�kkent�se hozna dr�mai n�veked�st az el�z�sek sz�m�ban). Amiatt viszont felesleges agg�dni, hogy az aut�k lassabbnak fognak t�nni - szabad szemmel norm�lis esetben nem lesz l�that� a k�l�nbs�g. Fekete m�gia Az aut�k lass�t�s�nak legk�zenfekv�bb m�dja a gumik tapad�s�nak ront�sa, �s a bord�zott abroncsok 1998-as bevezet�se �ta az FIA most sz�nta el mag�t a legradik�lisabb l�p�sre: el��rt�k, hogy az id�m�r�ket �s a versenyt egyetlen garnit�r�val kell teljes�teni. A gumik elv�rhat� �lettartama emiatt 100-r�l kap�sb�l mintegy 350 km-re n�tt, ami term�szetesen csak kem�nyebb kever�kekkel �rhet� el - innen a tapad�s cs�kken�se. A Michelin �s a Bridgestone egyel�re nem hajland� j�slatokba bocs�tkozni arr�l, hogy a lebut�tott gumik �s aerodinamika kombin�ci�ja mennyire fogja rontani a k�rid�ket, mindenesetre az �ltal�nosan elfogadott n�zet szerint kezdetben kb. 2 m�sodperces lassul�ssal kell sz�molni, ami a szezon folyam�n fokozatosan cs�kkenni fog (a pil�t�k a t�li tesztek sor�n ugyan Barcelon�ban, Jerezben �s Valenci�ban is s�rolt�k a p�lyacs�csot, de ne higgy�nk a PR-�z� k�pr�zatnak: ilyen eredm�nyt szab�lyos, 2005-�s specifik�ci�j� aut�val egyel�re fizikai k�ptelens�g el�rni). A kem�nyebb gumikever�kek k�vetkezt�ben valamelyest megn�nek a f�kt�vok, �s a tapad�s cs�kken�se k�l�n�sen a kigyors�t�sn�l foghat ki a versenyz�k�n; ez�rt a t�len is f�k�nt a kanyarok kij�rat�n�l elk�vetett hib�kb�l ad�dtak kics�sz�sok. A m�rn�k�knek a kip�rg�sg�tl�t is �gyesen �t kell programozniuk, mert a h�ts� kerekek olyan m�rt�k�, enyhe t�lp�rg�se, ami az optim�lis stabilit�st biztos�tja, a kellet�n�l hamarabb elkoptatn� a gumikat (hasonl� a helyzet az elektronikus differenci�lm�vel is). Egyes versenyz�knek jelent�sen v�ltoztatniuk kell a vezet�si st�lusukon. Akik hajlamosak kiegyenes�teni a kanyarokat, lassabban fogj�k elkoptatni a h�ts� gumikat, viszont drasztikusabb korm�nymozdulataik miatt hamarabb ledar�lj�k az els�ket (l�sd Kimi R�ikk�nen); akik viszont matematikai pontoss�g�, sima �vek ment�n aut�znak (mint Michael Schumacher), ford�tott helyzetbe ker�lnek. A legrosszabb dolga a kip�rg�sg�tl�ra el�szeretettel hagyatkoz� versenyz�knek lesz (p�ld�ul Ralf Schumachernek). �m nem csup�n vezet�stechnikai, hanem taktikai v�ltoztat�sokra is sz�ks�g van: mostant�l az id�m�r� edz�sekre is a verseny r�szek�nt kell gondolni, hiszen ha valaki a kvalifik�ci� sor�n buzg�s�g�ban elf�kezi mag�t (ami egy�ltal�n nem csoda), lekoptatva az �vk�ls� els� gumit, egyetlen pillanat alatt t�nkrev�ghatja a vas�rnap d�lut�nj�t. B�r az aerodinamika/gumi �j viszonya ezt �nmag�ban nem garant�ln�, a v�rakoz�sok szerint m�gis t�bb lesz az el�z�s, m�gpedig alapvet�en k�t okb�l. Az egyik az, hogy a futam hajr�j�ra teljesen elt�r� �llapotba ker�lhetnek a versenyz�k kerekei; ha valaki elkoptatta a gumikat, hi�ba vezet ak�r t�bb m�sodperccel, a fekete m�gia avatottabb szak�rt�i utol�rhetik, �s � tapad�s h�j�n nem tud v�dekezni. Ennek k�vetkezt�ben a nagyd�jakat az utols� pillanatig nem lehet majd lefutottnak tekinteni, amire m�r - valljuk be - nagy sz�ks�g volt. A m�sik ok a ker�kcser�k megsz�n�s�vel kapcsolatos. Igen: 2005-t�l nem lesznek tervezett ker�kcser�k, j�llehet, a boxki�ll�sok sz�ma v�rhat�an nem cs�kken drasztikusan (esetleg h�rom helyett kett� lesz a trend, de ez m�g kor�ntsem biztos), mivel az aut�kat a futam k�zben tov�bbra is meg kell tankolni. A jelenlegi V10-esek fogyaszt�sa ugyanis nem el�g kicsi, az �zemanyagtart�ly pedig nem el�g nagy ahhoz, hogy ut�nt�lt�s n�lk�l teljes�teni lehessen vel�k a t�vot (�s ez mellesleg nem is �rn� meg, mert 10 kg plusz �zemanyag p�ly�t�l f�gg�en t�bb tizedm�sodperces h�tr�nnyal j�r k�r�nk�nt). Eddig gyakran el�fordult, hogy a boxki�ll�s el�tt �ll� (lestrap�lt gumis, de k�nny�) aut�k nem voltak gyorsabbak megtankolt, viszont friss abroncsokkal szerelt vet�lyt�rsaikn�l, ami ker�kcser�k h�j�n mostant�l elk�pzelhetetlen lesz: tankol�s ut�n a versenyz�knek sz�molniuk kell vele, hogy m�sk�pp taktik�z� ellenfeleik k�nnyed�n megel�zik �ket. A kem�ny kever�kek haszn�lat�nak m�sik k�vetkezm�nyek�nt egy nagyd�jh�tv�ge alatt kisz�m�that�bb� v�lhat a p�lya �llapota, mert az aszfalt lassabban gumiz�dik fel. A sportszab�lyzatot egy�bk�nt az elm�lt h�napokban rengeteg b�r�lat �rte, ami�rt �ll�t�lag t�l sok kiskaput hagyott nyitva, de az agg�lyok egy r�sze teljesen alaptalan. Divatos p�ld�ul azt hangoztatni, hogy a versenyz�k a t�nkrement gumikra hivatkozva be�llnak ker�kcser�re, �s �gy m�gis hozz�juthatnak friss abroncsokhoz. Igaz, hogy a szab�lyzat ezt bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt lehet�v� teszi: a 74-es cikkely a) pontja szerint "hacsak val�s �s nyilv�nval� biztons�gi okok el�vigy�zatoss�gb�l nem indokolj�k, kiz�r�lag a defektes vagy s�r�lt gumikat lehet lecser�lni." Csakhogy a ker�kcser�re legfeljebb egy k�l�n ki�ll�s k�zben lehet sort ker�teni (tankolni ilyenkor tilos), ami alkalmasint 25-30 m�sodperces id�vesztes�get jelent. M�s k�rd�s, hogy a szab�ly sz�vege n�mileg val�ban hom�lyos, �s adott esetben vit�t v�lthat ki. Ha m�r a szab�lyzatn�l tartunk: a k�zhiedelemmel ellent�tben egy aut�ra nem kett�, hanem n�gy garnit�ra (sz�raz) gumi jut h�tv�genk�nt (tavalyig t�z volt). Ebb�l kett�t (k�t elt�r� specifik�ci�t) p�nteken kell elhaszn�lni, egyet (a v�lasztott specifik�ci�b�l) a szombati szabadedz�seken, a negyediket pedig a k�t id�m�r�n �s a versenyen. Egy �t�dik szettet is el�k�sz�tenek, a s�r�lt vagy defektes gumikat ebb�l lehet p�tolni. Egy �r�val el�rehozt�k a gumiv�laszt�s id�pontj�t is: a versenyz�knek mostant�l szombat reggel 8-ig kell megnevezni�k a v�lasztott specifik�ci�t. Er�tlen �j�t�sok A szab�lyv�ltoztat�sok legvitatottabb r�sze a motorokra vonatkozik. Val� igaz, hogy tavaly, amikor bevezett�k a teljes h�tv�g�re hiteles�tett er�g�peket, cs�kkentek a gy�rt�si k�lts�gek; csakhogy a tervez�sre ford�tott kiad�sok n�ttek, mik�zben a teljes�tm�ny maradt a r�giben. Erre mi t�rt�nik? 2005-t�l a motoroknak m�r k�t nagyd�jh�tv�g�t kell kib�rniuk csere n�lk�l, egyes gy�rt�k (pl. a Toyota) m�gis azt �ll�tj�k, az �j V10-es�k nem csup�n k�nnyebb, de er�sebb is lett a tavalyin�l. Az �rtatlan szeml�l� teh�t joggal teszi fel a k�rd�st, hogy mire is val� ez a felhajt�s. Az �j szab�lyoz�s r�ad�sul az utca embere sz�m�ra k�vethetetlen lehet, mivel - ahogy telik a szezon - legut�bbi cser�je f�ggv�ny�ben minden versenyz� m�skor lesz jogosult �j motorra. A h�tv�ge k�zbeni cser�t persze felt�tlen�l b�ntetik, m�gpedig az eddigivel egyez� m�don: ha valaki az els� id�m�r�t megel�z�en kap �j V10-est, t�z hellyel h�tr�bb k�ldik a rajtr�cson, egy�bk�nt viszont a rajtr�cs v�g�re sorolj�k. Mindk�t esetben ugyanazzal a motorral kell indulnia a k�vetkez� nagyd�jon is. Ezen a t�ren is nyitva hagytak egy kiskaput: aki nem �r c�lba egy versenyen, a k�vetkez�re �j motort kaphat. B�r ennek sokak szerint az lesz az eredm�nye, hogy a nem pontszerz� helyen �ll� aut�k az utols� k�rben t�megesen parkolnak majd le a p�lya sz�l�re (vagyis l�nyeg�ben mindig nyolc c�lba �r� lesz), az FIA b�zik benne, hogy erre nem ker�l sor, mivel az �sszetettben pontegyenl�s�g eset�n az egy�b helyez�seket is figyelembe veszik. Egy �jabb id�m�r� B�r a 2005-�s szezon ezen a h�ten kezd�dik, sokan m�g mindig nem akarj�k elhinni, hogy a tervezett kvalifik�ci�s sziszt�ma val�ban bemutatkozik. A rendszer szerint�k ugyanis annyira bugyuta �s �tgondolatlan, hogy csak r�m�lmaikban j�n el�. Ebben van valami: mivel a m�sodik, d�nt� id�m�r�t vas�rnap d�lel�tt (10 �rai kezdettel) - teh�t a verseny napj�n - rendezik, az �rott sajt� nem tud�s�that r�la k�l�n. R�ad�sul k�rd�ses, hogy ebben az id�pontban h�nyan fogj�k bekapcsolni a TV-t, k�l�n�sen a csal�dosok k�z�l. Az elk�pzel�s eleve a p�ly�ra kil�togat� k�z�ns�g �rdekeit hivatott szolg�lni, m�gis aggaszt�, hogy a nagy TV-csatorn�k t�bbs�ge nem fogja �l�ben k�zvet�teni a m�sodik id�m�r�t. Az els� id�m�r�t az eddigi id�pontban, azaz szombat d�lut�n 13 �rai kezdettel rendezik, de a tavalyihoz k�pest megfordult az indul�si sorrend; teh�t az el�z� nagyd�j gy�ztese nem els�k�nt, hanem utols�k�nt hajthat ki a p�ly�ra (a m�sodik id�m�r�n ez a megtiszteltet�s az eddigihez hasonl�an az els� id�m�r� leggyorsabb versenyz�j�t illeti meg). Ahogy azt megszokhattuk, mindk�t edz�s egyk�r�s, �s a m�sodik ut�n m�r nem lehet tankolni. A legnagyobb horderej� v�ltoz�s az, hogy a rajtsorrend a szombati �s vas�rnapi m�rt k�r�k �tlaga alapj�n alakul ki; ennek j�t�kony hat�sak�nt a versenyz�k t�bb� nem szabot�lhatj�k az els� id�m�r�t (a'la Silverstone 2004). Mindk�t alkalommal padl�g�zzal kell hajtaniuk, �s hi�ba �ri el valaki a legjobb id�eredm�nyt szombaton vagy vas�rnap, lehets�ges, hogy az szerzi meg a pole poz�ci�t, aki egyszer sem v�gzett pl. az els� h�rom k�z�tt. A verseny felf�ggeszt�se A 2005-�s sportszab�lyzat bevezetett egy �j, eddig ismeretlen lehet�s�get is a versenyigazgat� sz�m�ra, ti. hogy megfelel� k�r�lm�nyek k�z�tt - "ha a p�ly�n egy baleset miatt torlasz keletkezik, vagy az id�j�r�s illetve egy�b okok k�vetkezt�ben vesz�lyess� v�lik a folytat�s" (150. cikkely) - felf�ggessze a futamot. Ilyenkor kor�bban �j rajtot kellett elrendelnie, vagy meg kellett szak�tania a versenyt. A futam felf�ggeszt�sekor lez�rj�k a boxkij�ratot, az �sszes b�r�i poszton el�ker�lnek a piros z�szl�k, �s az aut�knak meg kell �llniuk, hogy libasorban felsorakozzanak az �n. "piros z�szl�s vonaln�l." A boxba ilyenkor tilos behajtani, de a vesztegl� aut�kon dolgozhatnak a szerel�k (tankolni persze nem lehet). A verseny hivatalosan nem szakadt meg, az �r�k ketyegnek tov�bb, �s a lehet� leghamarabb �jraind�tj�k az aut�kat - a Safety Car m�g�l. Ezt a v�ltoztat�st alapvet�en a tavalyi USA Nagyd�jon t�rt�ntek h�vt�k �letre, amikor Ralf Schumacher nagy sebess�g� balesete ut�n a p�ly�n sz�tsz�r�d� alkatr�szek feltehet�en t�bb defektet is okozhattak. Mivel az aut�knak mostant�l nem kell folyamatosan k�r�zni�k, �thaladva a kritikus szakaszokon is, ez a probl�ma megold�dott. Ugyanez az oka annak az �j szab�lynak is, hogy a Safety Car sz�ks�g eset�n a boxutc�n vezetheti �t a sort; ez akkor v�lhat fontoss�, ha a c�legyenesben t�rt�nt a baleset.