Futamel�zetes - USA Nagyd�j
Visszat�r�s a tetthelyre

A szezon m�sodik fel�nek els� h�tv�g�j�n az F-1 visszat�r t�rt�nete egyik legh�rhedtebb verseny�nek helysz�n�re, �s k�nnyen lehet, hogy egy ideig ez lesz az utols� nagyd�j Indianapolisban. Kimi R�ikk�nen Fernando Alonso sorozat�nak megszak�t�s�ra k�sz�l.

A h�tv�gi USA Nagyd�jjal kezdet�t veszi a 2006-os szezon m�sodik fele, �s a mez�ny ez�ttal szok�sosn�l is nagyobb bizony�t�si v�gyt�l duzzadva �rkezik a versenynek otthont ad� Indianapolis Motor Speedway legend�s lel�t�i k�z�. Az ok egyszer�: most nemcsak egym�st, hanem a tavalyi csonka futam sz�gyenteljes eml�k�t is le kell gy�zni�k, �s ezt a feladatot szemmel l�that�an az eg�sz k�zeg komolyan veszi. A t�t nagy: lehets�ges, hogy egy ideig a 2006-os lesz az utols� USA Nagyd�j. A sablonos, a csapat j� szerepl�s�ben rem�nyked� el�zetes nyilatkozatok helyett most mindenki azt tartja a legfontosabbnak, hogy a Forma-1 remek versennyel k�rp�tolja a sport�ggal egy�bk�nt is ambivalens viszonyt �pol� Amerik�t. Nincs m�g egy orsz�g, amely annyira ellentmond�sos szerepet j�tszana az F-1 t�rt�net�ben, mint az Egyes�lt �llamok. B�r a h�tv�gi futam hivatalosan m�r az 60. verseny lesz amerikai f�ld�n, �s az orsz�g m�ig a legt�bb pil�t�t, k�zt�k k�t vil�gbajnokot (Phil Hillt �s Mario Andrettit) adott a sport�gnak, az F-1 sosem �rvendett nagy elismer�snek a tengerent�lon, �gy igazi �ngyilkoss�ggal �rt fel, amikor a tavalyi USA Nagyd�j a Michelin kapit�lis bakija miatt mind�ssze hat aut�val rajtolt el. K�rt�r�t�si perek �s negat�v, s�t ellens�ges hang� cikkek sorozata volt az Indy-gate �r�ks�ge, �s mivel a NASCAR r�v�n az amerikaiak z�me sz�m�ra az aut�sort ink�bb cirkusz, mint sz�ntiszta sport, reakci�juk m�g ink�bb �rthet�. Az F-1 amerikai hist�ri�ja az Indianapolis 500-zal indult, �m ezen vajmi kev�s csapat �llt rajthoz, amikor az �tvenes �vekben a versenynapt�r r�sze volt. A kih�v�s kedv��rt viszont k�s�bb is elindult n�h�ny eur�pai konstrukt�r, els�sorban a Lotus, �gy Jim Clark �s Graham Hill is belek�stolhatott a gy�ztesnek j�r� tejes�vegbe 1965-ben, illetve 1966-ban. Ez volt az id�szak, amikor a farmotoros torped�k �llva hagyt�k a lomha amerikai roadstereket, forradalmas�tva az egyes�lt �llamokbeli versenyaut�-�p�t�st is. Az USA Nagyd�j igazi otthon�v� m�r egy hagyom�nyos versenyp�lya, a New York �llambeli Watkins Glen v�lt, ami sz�p fekv�s�, gyors �s n�pszer� ring volt, am�g a nyolcvanas �vekben divatba nem j�ttek a tiszavir�g �let� utcai versenyek. Indianapolisba 2000-ben t�rt vissza az F-1, de a tavalyi botr�ny ut�n k�ts�ges a sport�g amerikai j�v�je. A p�lya szerz�d�se az id�n lej�r, �s Bernie Ecclestone lekicsinyl�en nyilatkozott a tengerent�li lehet�s�gekr�l. Persze lehet, hogy csak t�rgyal�poz�ci�j�t k�v�nta jav�tani, de mivel a p�lyatulajdonos Tony George-nak sem olyan fontos a futam (a Champ Car �s az Indy Car lehets�ges �jraegyes�l�se �jra nagy esem�nny� teheti az Indy 500-at), legal�bbis k�ts�ges a t�rgyal�sok kimenetele. R�ad�sul m�g nem tudni, az Indy-gate helyrehozhatatlan k�rokat okozott-e ,vagy az id�n �jra megtelnek a lel�t�k. Vil�gok harca Az indianapolisi trib�n�k egy�bk�nt m�r sok mindennek tan�i voltak (hataut�s versenynek val�sz�n�leg ritk�n), hiszen a Speedway a vil�g egyik legr�gebbi �lland� versenyp�ly�ja. A k�t �s f�l m�rf�ldes ov�l fel�let�t 1909-ben 3.2 milli� darab t�gl�b�l �p�tett�k, �s a h�res "Brickyard" eml�k�t ma is �rzi a c�legyenest k�pez� t�glasor. Az Forma-1 �ltal alkalmazott, 4192 m�ter hossz� aszfaltcs�k az ov�l valamivel kevesebb, mint fel�t haszn�lja, aminek r�sze az ebben a bajnoks�gban egyed�l�ll�, kilenc fokban d�nt�tt 13-as kanyar, a tavalyi gumiprobl�m�k forr�sa is, a ringr�l teh�t elmondhat�, hogy hagyom�nyos p�lya l�t�re �zel�t�t ad az amerikai st�lus� versenyz�sb�l is. A kanyarg�s szakaszt ugyanakkor rengeteg kritika �ri, mert a pil�t�k egy�ntet� v�lem�nye szerint t�ls�gosan lass�ra siker�lt, k�l�n�sen a 60-70 km/�r�s sebess�ggel bevett 9-10-es kanyarkombin�ci�t tartj�k Mikieg�r-jelleg�nek. "Az indianapolisi Forma-1-es p�lya nem rossz, b�r �gy �rzem, lehetne jobb is. Ha a tervez�s rajtam m�lik, �n az ov�l mindk�t egyenes�t kihaszn�ltam volna, nemcsak a k�r kezdet�n lev�t" - jegyezte meg az 1995-�s Indianapolis 500 gy�ztese, a jelenleg egy BMW-Saubert vezet� Jacques Villeneuve, akinek ov�lp�ly�t csak TV-ben l�t� koll�g�i nagyon �lvezik a gyors, d�nt�tt kanyart. "Sz�munkra, Forma-1-es versenyz�k sz�m�ra eg�szen k�l�nleges az ov�lis r�szen vezetni, b�r alapvet�en nem neh�z, egyszer�en padl�g�zzal kell v�gigd�ngetni rajta. Nagyon k�zel megy�nk a falhoz, �s a v�g�n borzaszt� kem�nyen kell f�kezni, ami k�l�nbs�g a t�bbi p�ly�hoz k�pest" - mondta Villeneuve csapatt�rsa, Nick Heidfeld. Hozz�tette: "A k�r v�g�n van egy kis t�r�s, amikor a p�lya �jra csatlakozik az ov�lhoz, majd k�vetkezik az utols�, d�nt�tt fordul�, amelyben a 280 km/�r�s sebess�get is el�rj�k, �s igaz�b�l nem is �rezz�k kanyarnak. Neh�z ezen az aszfaltcs�kon vezetni, �s nem seg�t az sem, hogy igen hepehup�s." Az aut�ban �lve tal�n ez az a p�lya, ahol a legintenz�vebb a sebess�g�lm�ny. A hossz� padl�g�zos szakaszban az aut�k a 340 km/�r�s temp�t is el�rik, ami �nmag�ban nem egyed�l�ll�, de ilyen hossz� id�tartamot sehol m�shol nem t�ltenek az aut�k ekkora sebess�g mellett. Ez a p�lyar�sz kedvez a ker�k ker�k elleni k�zdelmeknek is, �gy Indianapolisban �ltal�ban izgalmas versenyeket l�tunk. "Kem�ny poz�ci�harcokat lehet itt v�vni, ha az ov�lszakaszon megh�z�dunk a m�sik sz�l�rny�k�ban, �s a r�k�vetkez� jobbkanyar f�kt�vj�n kif�kezz�k. Az is n�veli az el�z�s es�ly�t, hogy a p�lya ezen a ponton rendk�v�l sz�les" - mutat r� a McLaren finn pil�t�ja, Kimi R�ikk�nen. Monza + Monaco = Indy K�t ellent�tes fele miatt a Janus-arc� Indianapolis a be�ll�t�sok szempontj�b�l is a versenynapt�r egyik legk�l�nlegesebb �s legnehezebb �llom�sa. "A p�lya ellentmond�sos term�szete lehetetlen kompromisszumokat k�vetel meg az aerodinamika �s a gumik ter�n egyar�nt. A d�nt�tt r�szen legsz�vesebben a monzai, alacsony l�gellen�ll�s� be�ll�t�sokat venn�nk el�, a bels� szakaszon pedig a magas leszor�t� er�t eredm�nyez� monac�i konfigur�ci�t" - �rz�kelteti a dilemm�t Pascal Vasselon, a Toyota technikai igazgat�ja. Az aerodinamikai be�ll�t�sokn�l a m�rn�k�knek gyakran el kell t�rni�k a legjobb k�rid�t eredm�nyez� optimumt�l, mert ha egyik riv�lisuk alacsonyabb sz�rny�ll�st haszn�l, hi�ba lassul a k�r eg�sz�t tekintve, az el�z�si lehet�s�get jelent� egyenesben el�nybe ker�l. Az arany k�z�putat a csapatok rendszerint az alacsony �s a k�zepes leszor�t� er� k�z�tt tal�lj�k meg, az idei szezon azonban ebben az egyenletben is n�veli az ismeretlenek sz�m�t. "Az els� szezonban fogalmunk sem volt, hogy mi a jobb megold�s: nagy leszor�t� er�t haszn�lni a kanyarg�s r�szre, avagy minim�lis h�ts� sz�rnnyal az egyenesre hegyezni ki az aut�t. 2006-ban �jra fel kell tenn�nk ezt a k�rd�st, mivel V10-es motorokr�l mintegy 200 l�er�vel gyeng�bb V8-asokra v�ltottunk" - h�vja fel a figyelmet Nick Heidfeld, akinek a csapata, a BMW annyival k�nnyebb helyzetben van, hogy h�ts� l�gterel�je �ll�t�lag tov�bbra is flexibilit�s�val seg�t a dilemma felold�s�ban. A f�kek Montreallal ellent�tben Indianapolisban nincsenek extr�m terhel�snek kit�ve, a motorok viszont ann�l ink�bb. B�r a k�rnek csak nagyj�b�l 55 sz�zal�k�t kell padl�g�zzal teljes�teni, a leghosszabb ilyen szakasz 1780 m�ter hossz� �s 23 m�sodpercig tart, ami �ri�si h�m�rs�kleti �s er�hat�soknak teszi ki az er�forr�sokat. Azzal tal�n nem �rulunk el meglepet�st, hogy a 13-as kanyar a gumikat viseli meg nagym�rt�kben, m�ghozz� h�rom t�nyez�, az egy�ttesen hat� hossz- �s oldalir�ny� er�k, a sebess�g, valamint a kanyarban elt�lt�tt id�tartam miatt. A Bridgestone F-1-es programj�t ir�ny�t� Hisao Suganuma szerint az amerikai gumiv�laszt�s legal�bb olyan neh�z, mint az aero-egyens�ly megtal�l�sa. "A lass� bels� r�sz j� tapad�st k�v�n, ez�rt a sk�la l�gy tartom�ny�b�l keres�nk ide�lis kever�ket, az extragyors ov�l miatt azonban j� stabilit�sra is sz�ks�g van, �s a f�kt�vokon is j�l kell teljes�teni. �s b�r �ltal�ban az �vbels� kerekeket �ri nagyobb terhel�s, Indianapolisban a d�nt�tt kanyar miatt az �vk�ls�kre is jelent�s er�k hatnak, egysz�val a gumigy�raknak �vatosnak kell lenni�k." R�ikk�nen megszak�tan� Alonso sorozat�t Mivel pedig az eml�tett gumigy�rak az id�n, a gumih�bor� utols� �v�ben is d�nt� szerepet j�tszanak a versenyek eld�nt�s�ben, az Indy-gate r�mk�pe ak�r a 2006-os USA Nagyd�jon is meghat�rozhatn� az er�viszonyokat, amennyiben Damokl�sz-kardk�nt lebegne az �jabb PR-katosztr�f�t�l retteg� Michelin feje f�l�tt. De nem lebeg, a francia gumigy�r �g�ri: a jegy�rak visszat�r�t�se ut�n most csapatait is k�rp�tolja a tavalyi visszal�p�s�rt, �s egy fikarcnyi teljes�tm�nyt sem hajland� gy�vas�gb�l fel�ldozni a t�lzott �vatoss�g olt�r�n. "Fontos lesz�gezni, hogy meg�rtett�k, mi t�rt�nt tavaly, �s a tanuls�gokat felhaszn�ltuk az idei abroncsok tervez�s�n�l. Onnant�l kezdve pedig csak arra koncentr�ltunk, hogy versenyk�pes gumikat k�sz�ts�nk, mivel erre �ri�si ig�ny mutatkozott partnereink r�sz�r�l" - sz�gezte le Nick Shorrock, a Michelin F-1-es programj�nak feje. Nos, amennyiben, val�ban nem borulnak fel a h�tv�g�n az er�viszonyok, a Bridgestone - �s a Ferrari - nem sok j�ra sz�m�that, mivel m�jus eleje �ta semmilyen t�pus� p�ly�n nem tudtak labd�ba r�gni. Igaz, Indy-ben a Michelin 2001-es visszat�r�se �ta sem tal�ltak m�g legy�z�re. A bombaform�ban lev� Fernando Alonso �s Renault gy�zelm�re tal�n h�zon bel�lr�l leselkedik a legnagyobb vesz�ly, hiszen Indianapolisban ink�bb a monac�i �s montreali er�viszonyok m�rvad�ak, mint a Barcelon�ban vagy Silverstone-ban tapasztaltak, m�rpedig az el�bbi helysz�neken Kimi R�ikk�nen alaposan megizzasztotta Fernando Alons�t. Ha a hercegs�gben nem lobban l�ngra egy h�pajzs, illetve a kanadai boxki�ll�sok alatt nem rakonc�tlankodik a kuplung McLaren�ben, egy�ltal�n nem biztos, hogy a spanyol vil�gbajnok sorozatban n�gy gy�zelmet arat. A h�tv�g�n �jabb es�lyt kap a finn klasszis. Persze Michael Schumachert is felel�tlens�g lenne le�rni, elv�gre Monte Carl�t lesz�m�tva m�giscsak mindig a n�met szerezte meg a m�sodik helyet Alonso m�g�tt, �s megfelel�en h�v�s h�m�rs�kleti viszonyok eset�n tal�n enn�l t�bbet is megc�lozhat. A vil�gbajnoki tabell�n m�g mindig a Ferrari h�tszeres bajnoka az els�sz�m� kih�v�, b�r es�lye a tavalyi �vad tanuls�gaib�l okulva m�r egyre ink�bb csak matematikai. A mez�ny fennmarad� r�sz�b�l mindenk�pp eml�t�st �rdemel Jarno Trulli, akinek montreali pontszerz�s�vel megszakadt m�r-m�r hihetetlen pechsz�ri�ja, �s a rev�nsv�gy is hajtja, hiszen egy �ve a pole poz�ci� kiharcol�sa ut�n kellett a felvezet� k�r ut�n kisz�llnia Toyot�j�b�l. K�l�nleges alkalom lesz a vas�rnapi USA Nagyd�j a Toro Rosso amerikai pil�t�ja, Scott Speed sz�m�ra, akinek szem�ly�ben hazai pil�ta el�sz�r versenyez egyes�lt �llamokbeli F-1-es viadalon az 1989-es phoenixi futam �ta, amelyen Eddie Cheever harmadik lett. Fot� �s grafika: Allianz, Renault, McLaren