F-1 szezonel�zetes - �j szab�lyok, �j es�lyek
Tiszta lappal?

A tavalyi a v�ltoz�s �ve volt, de a V8-as motorok bevezet�se, a ker�kcser�k rehabilit�ci�ja �s a kies�ses rendszer� id�m�r� deb�t�l�sa r�v�n minden adott hozz�, hogy a 2006-os id�ny m�g kisz�m�thatatlanabb legyen. Cikk�nkben sorra vessz�k, hogy milyen �jdons�gokat tartogat az F-1 h�tv�g�n indul� szezonja.

Ilyenkor, az �j id�ny nyit�nya el�tti napokban m�g a szok�sos hurr�optimizmus jellemzi a csapatok �s versenyz�k t�bbs�g�t; mindenki �gy �rzi, az el�z� �vhez k�pest nagyot l�pett el�re, ami v�gre el�g lesz a v�rva-v�rt dobbant�shoz. Hab�r az �v els� futama sohasem t�kr�zi t�k�letesen a k�s�bb v�rhat� er�viszonyokat, a h�tv�gi Bahreini Nagyd�jon az alapok �p�t�kock�i biztosan a hely�kre ker�lnek, �gy azt�n sokaknak �hatatlanul lehervad majd a mosoly az arc�r�l, mert hi�ba az �nbizalom, ha a cs�cson sz�k a hely. A t�li tesztek ravasz kirakatk�rei mostant�l semmit sem �rnek. Egy �j �v mindig �j kezdetet jelent, �m 2006 k�sz�b�n a szok�sosn�l is nagyobb a bizonytalans�g. A V8-as motorok bevezet�se friss kih�v�st �ll�tott az aut�gy�rt�k t�bbs�ge el�; a ker�kcser�k visszat�r�se pap�ron semleges�tette a Michelin tavalyi el�ny�t; az egy m�rt k�r�s id�m�r� k�zk�v�natra t�rt�nt, m�gis vitatott sz�m�z�se felkavarta a Forma-1 csendesnek m�r eddig sem nevezhet� �ll�viz�t. Teh�t Bahreinben ak�r tiszta lappal is indulhatna mindenki, a val�s�g azonban bonyolultabb enn�l, hiszen kor�ntsem biztos, hogy n�h�ny szab�lyv�ltoztat�s kibillentette egyens�lyokb�l a sikercsapatokat, vagy �j lend�letet adott a h�tul kullog�knak. Az al�bbiakban sorra vessz�k a legfontosabb 2006-os �jdons�gokat. Ha valaki nem szeretn� elolvasni a teljes cikket, itt k�zvetlen�l is az �t �rdekl� t�m�hoz ugorhat: K�zvetlen linkek a t�m�khoz: >> Ker�kcser�k �s gumik | Program �s napt�r | Id�m�r� | Motorok | Versenyz�k �s csapatok Csere a ker�kcser�re V�ltoz�sok di�h�jban - gumik 1. - �jra lehet kereket cser�lni a versenyek alatt 2. - 7 garnit�ra sz�raz p�ly�ra val� gumit kapnak a versenyz�k 3. - P�nteken nem sz�ks�ges egy szett gumit sem felhaszn�lniuk 4. - R��rnek k�zvetlen�l az id�m�r� edz�s kezdete el�tt kiv�lasztani a megfelel� specifik�ci�t M�g egy �vvel ezel�tt a hossz� �lettartam� gumik bevezet�se �s a verseny k�zbeni ker�kcser�k elt�rl�se v�ltott ki heves tiltakoz�st, most �ppens�ggel azok rehabilit�ci�ja ad okot vit�ra. Ennek az a magyar�zata, hogy a 2004-re jellemz�, �sszess�g�ben kiegyens�lyozott er�viszonyokat a tavalyi szab�lyok egy�rtelm�en a Michelin jav�ra tolt�k el, a francia gumigy�rt� csapatai ez�rt �rthet� m�don ellenezt�k a ker�kcser�k visszat�r�s�t, amelyre csakis az�rt ker�lhetett m�gis sor, mert a Formula One Commission �gyd�nt� �l�s�n meglepet�sre a Red Bull Racing is mellette szavazott. A m�rleg nyelve ennek ellen�re nem billent vissza a k�t �vvel ezel�tti �ll�sba, a t�li tesztek tapasztalatai ugyanis azt mutatj�k, hogy a Bridgestone-nak tov�bbra sem siker�lt marad�ktalanul ledolgoznia a Michelinnel szembeni h�tr�ny�t - ami ism�t d�nt� lehet a vil�gbajnoki k�zdelem szempontj�b�l. A Sportszab�lyzat vonatkoz� passzusainak v�ltoz�sa nem mer�l ki annyiban, hogy �jra enged�lyezik a futam k�zbeni ker�kcser�t. M�g 2005-ben a versenyz�k �sszesen n�gy garnit�ra (sz�raz p�ly�ra val�) gumit kaptak egy versenyh�tv�g�re, id�n h�tb�l gazd�lkodhatnak. Ez kevesebb, mint k�t �vvel ezel�tt, amikor legut�bb leg�lisak voltak a ker�kcser�k, akkor ugyanis t�z szett �llt a pil�t�k rendelkez�s�re, a felhaszn�lhat� gumik sz�m�nak cs�kkent�se mellett viszont az FIA feloldott egy fontos korl�toz�st. A versenyz�knek eddig bizonyos mennyis�g� gumit (2004-ben h�rom, 2005-ben k�t garnit�r�t) el kellett haszn�lniuk m�r az els� edz�snapon, ett�l az �vt�l kezdve azonban �gy osztj�k be az abroncsokat, ahogy akarj�k. Mivel ezzel p�rhuzamosan a gumiv�laszt�s hat�ridej�t is kitolt�k a szombati szabadedz�sek el�ttr�l az id�m�r� kezdet�ig, a csapatokat 2006-ban semmi sem fogja arra k�nyszer�teni, hogy p�nteken sok k�rt tegyenek meg - m�r csak az�rt sem, mert a szombat d�lel�tti p�lyaviszonyok h�vebben t�kr�zik az id�m�r�n �s a versenyen v�rhat� k�r�lm�nyeket. Ezt n�mileg ellens�lyozza a k�t szombati szabadedz�s �sszevon�sa (l�sd lent). A ker�kcser�ket egy�bk�nt technikailag �gy enged�lyezte �jra az FIA, hogy kivonta azokat a Parc Ferm�-szab�lyok hat�lya al�l. A nagyd�jak mostant�l ism�t r�vid �s gyors sprintek sorozat�b�l fognak �llni, nem pedig egyetlen, hossz� etapb�l, ami tavaly sokak szerint a megb�zhat�s�gra �p�l� versenyekhez k�zel�tette a Forma-1-et. Ezzel �sszhangban term�szetesen a gumisz�ll�t�k visszat�rnek a l�gyabb kever�kek haszn�lat�hoz. Az a t�ny, hogy a tavalyi id�nyt k�vet�en a Toyota �s a Williams is csatlakozott a Ferrarihoz a Bridgestone-t�borban, minden bizonnyal gyors�tani fogja a jap�n gumigy�rt� fejleszt�seinek �tem�t. 2005-ben �ppen az volt a Ferrari/Bridgestone tengely egyik f� ker�kk�t�je, hogy h�zon bel�l sem a gumisz�ll�t�nak, sem a csapatnak nem akadt val�di �sszehasonl�t�si alapja, ez�rt nem tudt�k meg�llap�tani, hogy az abroncsok vagy az aut� - esetleg a kett� egy�tt - volt felel�s a kudarcok�rt. A Bridgestone helyzet�nek ebben az �vben illene dr�maian javulnia, mivel azonban a Michelinnek ez lesz az utols� id�nye a Forma-1-ben, a francia c�gnek nem kell a jelenlegi �s j�v�beni fejleszt�sek k�z�tt megosztania az er�forr�sait, ami k�nnyebbs�g lesz: a Bridgestone-nak fel van adva a lecke. Programv�ltoz�s V�ltoz�sok di�h�jban - program 1. - P�nteken az eddigi kett� helyett csak egy szabadedz�s lesz 2. - �jra 18 fordul�b�l �ll a versenynapt�r 3. - Ausztr�lia helyett Bahreinben kezd�dik az id�ny Az FIA 2006-ra m�dos�totta a nagyd�jh�tv�g�k programj�t, �gy ett�l az �vt�l kezdve szombaton d�lel�tt, az id�m�r� edz�st megel�z�en az eddigi kett� helyett csak egyetlen, egy�r�s szabadedz�s lesz. Ennek megfelel�en a csapatok felk�sz�l�si ideje f�l�r�val cs�kkent, mert a k�t tr�ning eddig egyenk�nt 45 perces volt. Mivel a motorokat tov�bbra is k�m�lni�k kell, �s most m�r a gumikkal is c�lszer� sp�rolniuk, l�nyeg�ben ez az egyetlen k�nyszer�t� t�nyez�, amely r�veheti az ist�ll�kat, hogy a k�t, p�nteki szabadedz�sen �rdemi munk�t v�gezzenek. Igaz, hogy kiz�r�lag szombat d�lel�tt edzeni t�l kock�zatos, mert rosszra fordulhat az id�j�r�s, vagy a p�ly�n t�rt�nt incidens miatt ler�vid�lhet a tr�ning (az eddigiekhez hasonl�an a versenyb�r�nak a sportfel�gyel�kkel egyet�rt�sben joga van akkor is az eredeti id�pontban lef�jni az edz�st, ha az a piros z�szl�s szakaszok miatt 60 percn�l r�videbb ideig tartott) - a m�r hagyom�nyosan lanyha p�nteki aktivit�s azonban biztosan ism�t cs�kkenni fog. Az �j lebonyol�t�si rend miatt a csapatok m�dos�tott�k a h�tv�gi rutinjukat, �gy a standard forgat�k�nyv v�rhat�an az lesz, hogy p�nteken d�lel�tt kev�s id�t t�ltenek a p�ly�n, d�lut�n valamivel t�bbet, a munka oroszl�nr�sz�t viszont a szombati szabadedz�sre hagyj�k, amely ez�rt igen zs�folt lesz. Mindebb�l a h�romaut�s ist�ll�k - a Williams, a Honda, a Red Bull, a BMW Sauber, az MF1 Racing, a Toro Rosso �s a Super Aguri F1 - profit�lj�k a legt�bbet, hiszen nekik nem kell tekintettel lenni�k a fenti korl�tokra. �gy h�t a kor�bbin�l is komolyabb el�nyt fog jelenteni, ha valaki a p�nteki szabadedz�seken h�rom pil�t�t ind�that, aminek val�sz�n�leg a Honda �s a Williams lesz a legnagyobb nyertese. A m�dos�tott programmal az FIA azt is el�rte, hogy a p�nteki �s szombati id�beoszt�s megegyezzen. Emellett eml�t�sre m�lt�, hogy a Belga Nagyd�j t�rl�se miatt 2006-ban �jra 18 fordul�b�l �ll a versenynapt�r, azaz eggyel kevesebb futam lesz, mint tavaly. A 2006-os nagyd�jak hivatalos programja P�ntek: 11:00-12:00 - 1. szabadedz�s * 14:00-15:00 - 2. szabadedz�s * Szombat: 11:00-12:00 - 3. szabadedz�s ** 14:00-15:00 - Id�m�r� edz�s *** Vas�rnap: 14:00-16:00 - Verseny **** * A 2005-�s konstrukt�ri VB utols� hat helyezettje (a Williams, a BMW, a Honda, a Red Bull, a Midland, a Toro Rosso �s a Super Aguri) h�rom aut�t ind�that. ** Kiv�ve Nagy-Britanni�t (9:30), valamint Kanad�t �s az US�-t (10:00) *** Kiv�ve Nagy-Britanni�t (12:30), valamint Kanad�t �s az US�-t (13:00) **** Kiv�ve Bahreint (14:30), Malajzi�t (15:00), Nagy-Britanni�t (12:00), Kanada (13:00), USA (13:00) �s T�r�korsz�g (15:00) Minden id�pont helyi id� szerint �rtend� Zavar az id�ben V�ltoz�sok di�h�jban - id�m�r� 1. - Egy helyett a versenyz�k tetsz�leges sz�m� k�rt tehetnek meg 2. - H�rom etap: 15-15-20 perc, az els� kett� v�g�n a 6-6 leglassabb aut� kiesik 3. - A 11-22. rajtkock�k tulajdonosai tankolhatnak a verseny el�tt 4. - Az 1-10. rajtkock�k tulajdonosai csak az utols� 20 percben elfogyasztott benzint p�rolhatj�k 5. - Az utols� etapban csak a legjobbhoz k�pest 110%-on bel�li k�r�k sz�m�tanak 6. - Az els� k�t etapban csak az etap v�g�ig befejezett k�r�ket veszik figyelembe B�r a 2006-os szab�lym�dos�t�sok k�z�tt minden bizonnyal a V8-as motorok bevezet�se a legvitatottabb, a k�z�ns�g szemsz�g�b�l alighanem a kies�ses rendszer� id�m�r� edz�s lesz a legl�tv�nyosabb v�ltoz�s. Az �j kvalifik�ci�s sziszt�ma alapelve pofonegyszer�, lebonyol�t�s�nak r�szletei viszont ann�l bonyolultabbak, �s egyel�re senki nem tudja, hogy bev�lik-e a gyakorlatban. Az edz�s h�rom l�pcs�b�l �ll: az els� kett� 15-15, a harmadik 20 percig tart, �s helyi id� szerint rendre 14:00-kor, 14:20-kor, illetve 14:40-kor kezd�dik. A folyamatosan b�r�lt, egy m�rt k�r�s rendszert sz�m�zt�k, ez�rt az adott etapban r�sztvev� versenyz�k akkor �s annyi k�rt tehetnek meg, amennyit akarnak. Az els� l�pcs�ben m�g mindenki kimehet a p�ly�ra, a 15 perces szakasz v�g�n azonban a 6 leglassabb versenyz� kiesik - nekik a 17-22. rajtkock�kat osztj�k ki, term�szetesen az id�eredm�nyeiknek megfelel�en. Ezut�n a k�rid�ket t�rlik, vagyis a bennmarad� 16 pil�ta tiszta lappal v�ghat neki a m�sodik etapnak, melynek v�g�n �jabb 6 aut� esik ki, elfoglalva a 11-16. helyet a rajtr�cson. A marad�k 10 versenyz� azt�n az utols� 20 percben m�rk�zhet meg az 1-10. rajtkock�k�rt. Ez id�ig rendben is volna, de most j�n a bonyodalom: az 1-10. �s a 11-22. rajthelyek tulajdonosai k�z�tt szignifik�ns k�l�nbs�g van. Aki nem ker�lt be a legjobb t�z k�z�, az id�m�r� ut�n szabadon feltankolhatja az aut�j�t a versenyre, ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy az els� k�t etapban mindenki alacsony �zemanyagszinttel pr�b�lkozhat. Az utols�, 20 perces l�pcs�t azonban annyi benzinnel kell megkezdenie a bennmarad� 10 versenyz�nek, amennyivel indulni szeretne a futamon, �k ugyanis a kvalifik�ci�t k�vet�en csak az ott elhaszn�lt mennyis�get p�tolhatj�k a tankban. Ezt a mennyis�get aut�nk�nt k�l�n-k�l�n bonyodalmas lenne lem�rni, az FIA ez�rt �gy hidalta �t a probl�m�t, hogy minden p�ly�ra vonatkoz�an meg�llap�tott egy �tlagos, k�r�nk�nti fogyaszt�si �rt�ket, �s a csapatoknak azt kell alapul venni�k az �zemanyag ut�nt�lt�s�n�l. Hogyan fog m�k�dni ez a gyakorlatban? Tegy�k fel, hogy Fernando Alonso az utols� 20 percben 11 k�rt tesz meg Bahreinben! Mivel ezen a p�ly�n hagyom�nyosan 3.4 kg a k�r�nk�nti fogyaszt�s (az FIA nyilv�n finom�tja majd az adatokat a V8-asokhoz), a Renault ut�lag 3.4*11=37.4 kg benzint t�lthet vissza az R26 tankj�ba. Ez azonban t�bb probl�m�t is felvet. Nem kell hozz� atomfizikusnak lenni, hogy az ember felismerje: a versenyz�knek �rdemes min�l t�bb k�rt teljes�teni�k a rendelkez�s�kre �ll� 20 perc alatt, hogy az aut�juk az etap v�g�re a lehet� legk�nnyebb legyen. R�ad�sul ezeket a k�r�ket nem csup�n az�rt �rdemes lassan megtenni�k, hogy k�m�lj�k a motort, hanem az�rt is, hogy a megadott �tlag�rt�k alatt tarts�k a fogyaszt�st; ha ugyanis k�rbeballagnak a p�ly�n t�zszer, de az aut�juk csak 3.0 kg benzint �get el k�r�nk�nt, val�j�ban 30 kg-ot fogyasztottak el, m�gis 3.4*10=34 kg-ot tankolhatnak vissza. A t�t nem csek�ly, mert ez a k�l�nbs�g m�r egy teljes k�rre el�g, �s mint tudjuk, a versenyt alkalmasint meg lehet nyerni azzal, ha valaki az ellenfeleihez k�pest egyetlen k�rrel tov�bb tudja halogatni a boxki�ll�st. Az FIA igyekezett m�r el�re becsukni a kiskaput, ugyanis kik�t�tte, hogy az ut�nt�lthet� �zemanyag mennyis�g�nek kisz�m�t�sakor csak azokat a k�r�ket veszik alapul, melyeknek a k�rideje az adott versenyz� legjobbj�hoz k�pest 110%-on bel�l marad. Ha azonban teljes k�r�ket sz�moln�nak, a boxba befel�, illetve az onnan kifel� tart� k�r�k probl�m�t jelenten�nek, azokat ugyanis nem felt�tlen�l lehetne el�g gyorsan teljes�teni; a gyakorlatban ez�rt az FIA a c�legyenes n�lk�l is m�rni fogja a k�rid�ket, �s a 110%-ot ehhez (nem a teljes k�r�kh�z) hasonl�tj�k majd. Ez azt jelenti, hogy a n�z�k �n�ll�an nem tudj�k ellen�rizni a k�r�k szab�lyoss�g�t. A csapatok nyilv�n k�s�rletezni fognak a k�l�nf�le taktik�kkal, de a legk�zenfekv�bb megold�snak pillanatnyilag az t�nik, hogy a versenyz�knek a biztons�g kedv��rt a 20 perc k�zepe t�j�k�n is teljes�teni�k kell gyors k�rt, miel�tt a hajr�ban bemennek a boxba �j gumik�rt, �s a lehet� legkevesebb benzinnel pr�b�lj�k megfutni a legjobb k�r�ket. Csak az utols� pillanatra feltenni mindent t�l kock�zatos, mert ha egy incidens miatt a versenyz� legjobbnak �g�rkez� k�r�ben ker�lnek el� a s�rga vagy piros z�szl�k, az illet� rendes id�eredm�ny n�lk�l maradhat. R�ad�sul az utols� percekben �ri�si lesz a tumultus a p�ly�n, a j� �reg kifog�s - "dug�ba ker�ltem" - teh�t 2006-ban minden bizonnyal visszat�r majd a versenyz�i nyilatkozatok sz�veg�be. Akadnak az id�m�r�vel kapcsolatban m�s anom�li�k is. M�r sokan r�mutattak p�ld�ul, hogy a 11. rajtkocka tulajdonosa el�ny�sebb helyzetben van ann�l, aki a 10. helyr�l startol, hiszen vele ellent�tben szabadon v�laszthatja meg az �zemanyagszintet. Ha viszont valaki beker�l a legjobb t�z k�z�, de �gy �rzi, �gysem juthat el�r�bb a 10. rajtkock�n�l, azt a megold�st is v�laszthatja, hogy feltankol a versenyre, azt�n az id�m�r� utols� 20 perc�ben ki sem gurul a boxb�l. Ez�ltal nem csak a gumikkal �s a motorral sp�rol, hanem kompromisszum n�lk�li �zemanyagszintje r�v�n taktikailag kedvez�bb helyzetbe hozza mag�t ann�l, aki er�fesz�t�sei ellen�re is csak a 9. rajthelyet kaparintotta meg. Az egy m�rt k�r�s rendszer teh�t elt�nt a Forma-1-b�l, ez azonban nem jelenti azt, hogy a rajtr�csra pillantva mostant�l k�nnyed�n lesz�rhetj�k a val�di er�viszonyokat. Van egy �rdekes kit�tel is a 2006-os Sportszab�lyzatban, amely szerint az id�m�r� els� k�t etapj�ban csak a leint�s el�tt befejezett - �s nem megkezdett - k�r�ket �rj�k j�v� a versenyz�k sz�m�ra. A harmadik l�pcs�re ez a szigor�t�s m�r nem vonatkozik. Az int�zked�s c�lja az, hogy kisz�m�that� �s csorb�tatlan 5 perces rekl�msz�neteket biztos�tson a TV-t�rsas�goknak a h�rom etap k�z�tt, a csapatok szemsz�g�b�l n�zve viszont ler�vid�ti a m�r egy�bk�nt is kurta, 15 perces szakaszokat. Mivel a felvezet� �s a r�k�vetkez� m�rt k�r egy�tt tipikusan kb. h�rom percig tart, aki a 12. perc v�g�ig nem hagyja el a boxutc�t, m�r ki sem �rdemes hajtani a p�ly�ra. Mint m�r eml�tett�k, az FIA a Parc Ferm�re vonatkoz� szab�lyok m�dos�t�s�val legaliz�lta �jra a ker�kcser�ket. Az aut�ra az eddigiekhez hasonl�an att�l a pillanatt�l kezdve �rv�nyesek a Parc Ferm� korl�toz�sai, hogy a versenyz� el�sz�r kihajtott vele a p�ly�ra az id�m�r�n; a kvalifik�ci� k�zben teh�t tov�bbra sem lehet v�ltoztatni a be�ll�t�sokon, kiv�ve az els� vezet�sz�rny konfigur�ci�j�t, amit az el��r�sok eddig is megengedtek, valamint a ker�kcser�t, ami mostant�l nem tartozik a Parc Ferm� hat�lya al�. Tov�bbi neh�zs�g, hogy a versenyb�r�s�g ebben az �vben visszat�r a sz�r�pr�baszer� technikai ellen�rz�sekhez: ak�rcsak hajdan�n, az id�m�r� k�zben b�rmikor kisz�l�thatnak egy versenyz�t, hogy megvizsg�lj�k az aut�j�t, az edz�s ut�n pedig legal�bb hatot ellen�riznek majd. V8 - nek�nk 8? V�ltoz�sok di�h�jban - motorok 1. - 3.0 lieteres V10-es helyett 2.4 literes V8-as motorok 2. - R�gz�tett param�terek: pl. s�lypont, hajt�kar magass�ga, furat �tm�r�je �s hengerek t�vols�ga 3. - Minim�lis t�meg 95 kg, hengersz�g k�telez�en 90 fok 4. - Tilos a v�ltoztathat� hossz�s�g� besz�v�cs� haszn�lata 5. - V10-es 16.700-as fordulathat�rral �s 77 mm-es sz�k�t�vel haszn�lhat� 6. - A V8-asok v�rhat� teljes�tm�nye 730-750 l�er� A Forma-1-ben 11 �ve hagyom�nyosnak sz�m�t� V10-es motorok sz�m�z�se a V8-asok kedv��rt mind a k�z�ns�g, mind a szakma berkeiben nagy port kavart, mert sokan �gy �rezt�k, hogy a t�zhengeresek egyfajta v�djegyk�nt tartoztak hozz� a sporthoz. Annyi biztos, hogy b�r a cser�re a k�lts�gek cs�kkent�se �rdek�ben ker�lt sor, lok�lisan - konkr�tan 2006-ban - a dr�ga fejleszt�sek �s az elker�lhetetlen gyerekbetegs�gek miatt �ppens�ggel emelkedni fognak a motorsz�ll�t�k kiad�sai. A Technikai Szab�lyzat nem csak a hengerek sz�m�ban �s a l�kett�rfogatban vezetett be korl�toz�sokat a motorok ter�n. R�gz�tett�k az �ltal�nosnak tekinthet� (de eddig szabadon v�laszthat�) 90 fokos hengersz�get is, a motor minim�lis t�meg�t 95 kg-ban hat�rozt�k meg, a furat �tm�r�j�t 98 mm-ben maxim�lt�k, �s kik�t�tt�k, hogy a hengert�vols�g 0.2 mm-es hibahat�rral pontosan 106.5 mm legyen. Mivel az ut�bbi k�t felt�tel l�nyeg�ben behat�rolja a motor hossz�t, a V8-asok sz�ks�gk�ppen mintegy 10 cm-rel r�videbbek lettek a tavalyi V10-esekn�l. Ett�l elvileg az aut�k hossza is cs�kkenhetett volna, a tervez�k azonban ragaszkodtak az eddigi tengelyt�vhoz, mert annak a p�ly�k jellemz�ihez c�lszer� igazodnia. A motor r�vid�l�s�t ez�rt a michelines �s bridgestone-os csapatok elt�r�en hidalt�k �t: a Michelinek enyh�n orrneh�z s�lyeloszt�st k�vetelnek, ez�rt a francia c�g partnerei a hi�nyz� 10 cm-rel meghosszabb�tott�k a sebess�gv�lt�t, amivel a s�lypont el�r�bb ker�lt. A bridgestone-osok ezzel szemben ink�bb t�vtart�kat alkalmaztak, hogy a v�lt�m� az eddigi hely�n, azaz h�tr�bb foglaljon helyet. Az FIA meghat�rozta a hajt�kar k�z�pvonal�nak, valamint a motor s�lypontj�nak minim�lis magass�g�t a referencias�k felett (58 illetve 165 mm), �s betiltotta a v�ltoztathat� hossz�s�g� besz�v�cs�veket, a m�rn�k�k ez�rt t�bb� nem sim�thatj�k mechanikusan a nyomat�kg�rb�t - aminek k�vetkezt�ben a V8-asok nehezebben szab�lyozhat�ak a V10-esekn�l. Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, arra m�r l�thattunk p�ld�t a t�li tesztel�sek alatt. Valenci�ban az�rt sz�lethetett �j k�rrekord Anthony Davidson Hond�j�nak j�volt�b�l, mert ezen a p�ly�n nincsenek igaz�n gyors kanyarok, a lass� fordul�kb�l val� kigyors�t�sokn�l viszont a V8-as az eddigin�l kev�sb� terheli le a meghajtott h�ts� kerekeket (a kip�rg�sg�tl� sem dolgozik olyan k�ts�gbeesetten), jav�tva a tapad�st. Barcelona m�r tipikusabb F-1-es helysz�nnek sz�m�t, �gy az val�ban sokatmond�, hogy Jenson Button ott is 0.383 m�sodpercen bel�l tudott ker�lni a V10-es p�lyacs�cshoz, j�llehet, az egyenesek �ltal uralt p�ly�kon - mint amilyen Monza vagy Indianapolis - biztosan jelent�sebb lesz a lassul�s a tavalyihoz k�pest. Mindenesetre sok, eddig tr�kk�snek sz�m�t� kanyar padl�g�zoss� v�lt, amit�l ezeken a helyeken az aut�k stabilit�sa is javult. Hogy a versenyz�knek v�ltoztatniuk kellett-e a vezet�si m�dszereiken a V8-asok miatt? Err�l m�g az � v�lem�ny�k is megoszlik, ami azt mutatja, hogy ez val�j�ban st�lusf�gg�, teh�t ember�l emberre v�ltozik. A k�rd�sre nem l�tezik univerz�lis v�lasz. A tesztel�s k�zben el�rt id�eredm�nyek term�szetesen f�lrevezethet�ek lehetnek, hiszen nem felt�tlen�l szab�lyos aut�val �rt�k el �ket, de a V8-asok bevezet�se miatt egyr�szt az�rt nem �rdemes keseregni, mert a lassul�s szabad szemmel nem lesz felt�n�, m�sr�szt az�rt sem, mert az �j motorok hangja nem fosztotta meg a Forma-1-et a jellegzetes sik�t�st�l. �s ne felejts�k el, hogy 1994-ben Michael Schumacher �s a Benetton V8-as Forddal nyert�k meg a vil�gbajnoks�got, pedig a vet�lyt�rsaik V10-est haszn�ltak, a hengerek sz�ma teh�t nem minden (m�s k�rd�s, hogy az a Zetec-R V8 �pp�gy 3.5 literes volt, mint az akkori V10-esek, most viszont 3.0 literr�l 2.4 literre cs�kkent a henger�rtartalom). Az a szab�ly, amely 2006-ban �s 2007-ben m�dot ad a csapatoknak arra, hogy lefojtott V10-eseket haszn�ljanak tov�bb, m�r ink�bb agg�lyos. Jelenleg csak a Scuderia Toro Rosso akar �lni ezzel a lehet�s�ggel, ami a t�bbieknek nem tetszik, mert a Red Bull m�sodik csapata nem k�zd olyan anyagi gondokkal, mint annak idej�n el�dje, a Minardi tette. Az � Cosworth V10-es�ket egyel�re 16.700-as fordulatsz�mhat�rral �s 77 mm-es sz�k�t�vel igyekszik megzabol�zni az FIA, mivel azonban ezek az adatok sehol sem szerepelnek a szab�lyzatban, sz�ks�g eset�n id�ny k�zben is m�dos�that�ak. A V8-asok teljes�tm�nye a henger�rtartalommal egy�tt 20%-kal cs�kkent, azaz 730-750 l�er� k�r�l v�rhat�. A fogyaszt�suk �s a h�t�si ig�ny�k is csek�lyebb lett - az ut�bbi v�ltoz�s kiv�l�an l�tszik az oldaldobozok kisebb fel�let� h�t�ny�l�sain -, de a 20%-osn�l alacsonyabb ar�nyban. Amint az k�zismert, a nyolchengeresek tervez�s�n�l a legs�lyosabb probl�m�t a vibr�ci� kik�sz�b�l�se jelentette a m�rn�k�k sz�m�ra; nem is annyira az�rt, mert a kevesebb dugatty� mozg�sa eleve nehezebben egyens�lyozhat� ki, hanem az�rt, mert a V8-as kritikus fordulatsz�m-tartom�nya a fels� r�gi�ban tal�lhat�, ahol a motor a legt�bb id�t t�lti (a V10-esekn�l ez a tartom�ny alacsonyabban van, �gy az aut�k kigyors�t�s k�zben hamar "�tszaladtak" rajta). A vibr�ci� alapvet�en a gy�jt�si sorrend helyes megv�laszt�s�val cs�kkenthet�, amely azonban kihat�ssal van a nyomat�kg�rb�re - mint minden m�s, ez is kompromisszum eredm�nye. Lesz-e Ferrari a Renault-b�l? V�ltoz�sok di�h�jban - versenyz�k �s csapatok 1. - A Super Aguri �rkez�s�vel �jra 11 csapat lett 2. - Elt�nt a BAR, a Jordan, a Minardi �s r�szben a Sauber n�v is a nevez�si list�r�l 3. - A BMW a Saubert megv�s�rolva �n�ll� csapatot ind�t, a Williams �j motorsz�ll�t�ja a Cosworth 4. - �jonc versenyz�k: Nico Rosberg (Williams), Yuji Ide (Super Aguri), Scott Speed (Toro Rosso) 5. - Az 1-es rajtsz�m Fernando Alons�� Egy �vvel ezel�tt m�g kevesen mertek volna r� fogadni, hogy Michael Schumacher �s a Ferrari a cs�csr�l szinte �tmenet n�lk�l a szakad�kba zuhan, m�gis ez t�rt�nt, ami arra figyelmeztet minket, hogy az el�z� id�ny alapj�n vakmer�s�g j�solni a k�vetkez�re. Hab�r a t�li teszteredm�nyek is f�lrevezet�ek lehetnek (�vr�l �vre van egy-egy csapat, amely az el�szezonban ragyog�nak t�nik, de �lesben hamar kider�l, hogy hamisan csillogott), a keveset jelent� �s k�nnyed�n manipul�lhat� legjobb k�rid�k m�g� n�zve m�gis biztosabb alapot szolg�ltatnak a progn�zisokhoz, mint a puszta tal�lgat�s. Ha ebb�l indulunk ki, egy�rtelm�nek t�nik, hogy �gy, az id�nynyit� el�tt ism�t a Renault a favorit. Az R26 nem csak egyetlen k�rben, hanem a hossz� etapokon is gyors �s k�vetkezetes volt, r�ad�sul nem akadtak vele s�lyos m�szaki probl�m�k sem, a c�mv�d� Fernando Alonso �nbizalm�ra pedig csak pozit�v hat�ssal lehetett a tavalyi vil�gbajnoki gy�zelem. A Renault megtanulta, hogy az ellenfelekre az �v elej�n m�rt csap�s olyan l�lektani el�nyt jelenthet, amely ak�r ledolgozhatatlannak is bizonyulhat, ez�rt a jelek szerint �jabb rep�l�rajttal k�sz�lt a szezonra. K�rd�s, hogy Alonso k�sz�b�n �ll� �tigazol�sa a McLarenhez, illetve a Renault sportprogramj�nak beismerten bizonytalan j�v�je mennyiben befoly�solja majd az enstone-i ist�ll� mor�lj�t. A t�li tesztek m�sik szt�rcsapata a BAR-b�l imm�r teljesen gy�ri alakulatt� form�l�d� Honda volt. A p�ly�k t�bbs�g�n a jap�n ist�ll� �rte el a legjobb id�eredm�nyt, a r�szletes elemz�sek m�gis azt sugallt�k, hogy az RA106 a hossz� etapokon egyel�re nem veszi fel a versenyt a Renault-val - cser�be viszont p�ratlanul megb�zhat�. Rubens Barrichello �rkez�se v�gre k�tlovas ist�ll�t faragott a Hond�b�l, amely id�n, 2004-hez hasonl�an, �jra h�rom aut�t ind�that a nagyd�jak els� edz�snapj�n. Ebb�l tavaly a McLaren is el�nyt tudott kov�csolni, s mivel id�n m�g kedvez�bb helyzetbe hozhatja az arra jogosult csapatokat, szoros k�zdelem eset�n ak�r a Honda jav�ra is billentheti a m�rleg nyelv�t. A McLaren a Mercedes V8-as�val kapcsolatban ad�d� kezdeti neh�zs�gek ut�n az el�szezon v�g�re megt�ltosodott. Kimi R�ikk�nen m�rcius elej�n m�g p�lyacs�csot is futott Valenci�ban (b�r ezt Davidson m�snap megd�nt�tte), de egy h�ttel kor�bban, a hitelesebb m�rc�nek sz�m�t� barcelonai p�ly�n a McLaren m�g 0.6 m�sodperccel lassabb volt a Hond�n�l �s a Renault-n�l. Az elm�lt �vek h�sies kudarcai ut�n a k�zv�lem�ny m�r sz�vesen oda�t�lne egy vil�gbajnoki c�met a p�ratlanul gyors R�ikk�nennek, aki azonban k�zvetlen vet�lyt�rsain�l nehezebb helyzetben van, mert a bizony�t�si v�gyt�l f�t�tt Juan-Pablo Montoya szem�ly�ben egy bels� ellenf�llel is meg kell k�zdenie. A rossz h�r az, hogy a McLaren a jelek szerint most is �pp�gy egy meredek tanul�si f�zis k�zep�n �rkezik az id�nynyit�ra, mint egy �vvel ezel�tt. Az �j szezon el�est�j�nek legnagyobb rejt�lye a Ferrari. A maranell�i ist�ll� eleinte ism�t er�snek t�nt, �m a bahreini tesztel�s magasabb h�m�rs�kleti viszonyai k�z�tt megakadt a fejl�d�sben, mert a 248 F1 hirtelen megb�zhatatlann� v�lt. Az id�nynyit� helysz�n�n v�g�l m�gis a Ferrari �ll�totta fel a V8-as k�rrekordot, mivel azonban akkor m�r egyed�l teszteltek ott, �s 4-5 fokkal h�v�sebb volt, mint amikor a Honda is vel�k dolgozott, ebb�l nem vonhatunk le messzemen� k�vetkeztet�st. A Ferrari mindenesetre d�nt� �v el� n�z, mert a p�lyafut�s�nak v�g�hez k�zeled� Michael Schumacher t�relme v�ges, �s egy �jabb, kudarcokkal teli id�ny meg�rlelheti benne a visszavonul�s gondolat�t. Felipe Massa pedig az �lvonalban m�g nem bizony�totta a k�pess�geit, �s a Ferrarin�l ak�r gondot is okozhat, hogy n�lk�l�zni�k kell a szil�rd �sszehasonl�t�si alapot szolg�ltat� Barrichello visszajelz�seit. A Ferrari sors�t �pp�gy a gumih�bor� d�ntheti el, mint a Toyot��t �s a Williams�t. A Bridgestone h�rom nagy csapata rendhagy� m�don id�n �ll�t�lag k�z�s adatbakb�l dolgozik, hogy �gy gyors�ts�k meg a fejleszt�seket, de k�rd�ses, hogy ez el�g lesz a hat�sos kil�p�re k�sz�l� Michelin legy�z�s�hez. 2006-ra egy�bk�nt jelent�sen �talakult a mez�ny, mert azon k�v�l, hogy a BAR-b�l Honda lett, a BMW felv�s�rolta a Saubert, a Red Bull megvette �s Scuderia Toro Rosso n�vre keresztelte a Minardit, a Midland pedig saj�t, orosz sz�neiben nevezte az ex-Jordan MF1 Racinget a vil�gbajnoks�gba. R�ad�sul a csapatok sz�ma a hamis�tatlanul jap�n identit�s� Super Aguri F1 �rkez�s�vel 2002 ut�n ism�t 11-re n�tt; az m�r csak a hab a tort�n, hogy az Aguri �ppen annak az Arrowsnak a hajdani aut�j�val kezdi az id�nyt, amelynek kies�se annak idej�n az eddigi 10 f�re apasztotta az ist�ll�k klubj�t. Nem, 2006-ban senki sem indul �gy istenigaz�b�l tiszta lappal, �m hogy meg tudja-e v�deni az uralm�t a Renault, s ezzel �lland� jelleggel is �tveszi-e a tr�nt az onnan tavaly letasz�tott Ferrarit�l, az egyel�re a j�v� zen�je. De most m�r legal�bb a k�zeli j�v�j�...